A román elnöki hivatal nem ellenzi, hogy felépüljön a Bukarestbe tervezett óriásmecset, csak az időpontot tartja alkalmatlannak a "terrorizmus és bevándorlás" miatt - jelentette csütörtökön az Agerpres hírügynökség az államfőhöz közel álló forrásokra hivatkozva.

Klaus Iohannis múlt heti törökországi hivatalos látogatásán Recep Erdogan török elnök "a két ország közötti párbeszéd és szolidaritás legszebb megnyilvánulásának" nevezte a bukaresti mecset megépítését, Iohannis pedig megerősítette: a terv az építkezési engedélyezésének szakaszába került, ami a főpolgármesteri hivatal hatásköre.

A román kormány tavaly nyáron 49 évre ingyenes a muzulmán felekezet használatába adott egy 11 ezer négyzetméteres telket a román főváros északi részén, a Romexpo kiállítási csarnok közelében, hogy azon a felekezet közhasznú épületeket - egy mecsetet, lelkészi lakást, könyvtárat és szociális központot - építsen. A mecset felépítését a török kormány finanszírozza, amit adományokból egészítenek ki.

Traian Basescu volt államfő tavaly biztonsági kockázatnak nevezte, hogy Bukarest készül befogadni Európa egyik legnagyobb muzulmán központját, a muzulmánoknak adott telken pedig több ízben rendeztek tiltakozó megmozdulásokat a mecsetépítés ellenzői.

"A múlt heti törökországi államfői találkozón Klaus Iohannis nem tagadhatott meg egy olyan kötelezettség-vállalást, amit Románia az utóbbi időben háromszor is a legmagasabb szinten megerősítettek" - magyarázta az elnöki hivatal egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője a román államfőt a washingtoni nukleáris biztonsági csúcsértekezletre kísérő sajtódelegációnak.

Mint kifejtette: egy bukaresti mecset és isztambuli ortodox templom megépítéséről még Adrian Nastase kormányfő állapodott meg 2004-ben az akkor szintén miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogannal, 2011-ben Basescu államfőként szintén elvi beleegyezését adta Erdogannak, majd 2015-ben - a térdszalag-műtétre egy török klinikára elvonuló - Victor Ponta miniszterelnök egy kormányhatározattal telket is adott a muzulmánoknak.

A román ortodox egyháznak - amely egy kápolnával is megelégedne Isztambulban - állítólag hat telket is felajánlottak azóta a törökök, de egyiket sem fogadta el.

A Hotnews.ro portál szerint a bukaresti óriásmecsetnek a török muzulmánok szimbolikus jelentőséget tulajdonítanak és befolyásukat akarják vele bizonyítani az "arab világgal való örökös versengésükben". Románia így kényes helyzetbe került, mert Törökország életbevágó partnere Fekete-tenger térségében az orosz expanzióval szemben, de a bukaresti főpolgármesteri tisztségre pályázó legfontosabb jelöltek azonban az ellenséges közhangulatban nem akarják választási esélyeiket kockáztatni és nemet mondtak az óriásmecset felépítésének engedélyezésére.