Öregek, betegek, hiszékenyek, és nem tudják magukat megvédeni — a falusi idősek jó célpontjai a betörőknek, akiknek nem is a zsákmány nagysága a fontos, csak az, hogy ne ütközzenek ellenállásba.

Az elmúlt napokban-hetekben több nagyon idős, egyedül élő bácsi és néni vált betöréses rablás és indokolatlanul durva bántalmazás áldozatává Szatmár megyében: januárban a 28 éves, érkávási D. Luca rabolt ki egy 86 éves, szintén érkávási bácsit: kileste, amikor a bácsika az udvaron végezte háztáji munkáit és a csak kilincsre, de nem kulcsra zárt ajtón át hatolt be a házba, ahonnan 1080 lejt lopott el — az idős áldozatot szerencsére nem bántotta. Kegyetlenül összeverte viszont 87 éves áldozatát 200 lejnyi összvagyonáért az a négy, 19 és 30 év közötti férfi, akik február elején egy hadadnádasdi házba törtek be — S. Tamás, V. Alexandru, K. Levente és L. Daniel előre kitervelték tettüket, egyikőjük nagyszülei ugyanis a kis faluban laknak és tudták, hogy az idős, egyedül élő bácsi könnyű prédának ígérkezik. Alig pár napja, február 13-án pedig a 18 éves B. Daniel és a 30 éves M. Dumitru tört be a 78 éves M. A. vámfalui házába és ki akarták rabolni — ha lett volna mit ellopni a nénitől, akit többször is megütöttek, majd pénz és értéktárgyak után kutatva felforgatták az egész szobát, mivel azonban semmi elvihetőt nem találtak, végül üres kézzel távoztak. És a felsorolásba tartozik a tavaly szeptemberben, Mikolában elkövetett gyilkosság is, amikor 13, 16 és 19 éves gyerekek ölték meg különös kegyetlenséggel (seprűnyéllel és karóval verték agyon) az egyedül élő, 81 éves idős nénit, mert nem hitték el, hogy a házban sem pénz, sem semmiféle elvinni való értéktárgy nincs.

E szörnyű bűncselekmények azonban nem csak a köztudottan gyengélkedő vidéki közbiztonság rovására írhatók, hiszen ha minden idős és egyedül élő idős ember háza előtt rendőr strázsálna, még az sem jelentene garanciát arra, hogy nem válik áldozattá. Nagy szükség lenne a (főleg vidéki) közösség segítségére is, akár úgy, hogy naponta többször is bekopognak a szomszédságukban élő, idős és magányos személyekhez, mintegy ellenőrizni minden rendben van-e; akár úgy, hogy megpróbálják rávezetni őket: kaput, a házajtót kulcsra kell zárni akkor is, ha otthon vannak, napközben is. A nyomozók és kriminalisztikai szakemberek véleménye szerint az áldozattá válás szempontjából a 70 és 80 éven felüliek vannak a legnagyobb veszélynek kitéve (főleg ha egyedül élnek), mivel koruk, egészségügyi állapotuk miatt tőlük várható a legkisebb ellenállás, tehát kevésbé tudják megvédeni magukat, mint mások — a bűnelkövetők jelentős része pedig már nem is arra „ indul rá”, hogy mi az az érték, amit meg lehet szerezni, hanem hogy mekkora ellenállást kell leküzdenie. Ugyanakkor az elkövetők agresszivitása is egyre nagyobb (szinte fordítottan arányos életkorukkal), egyre többször alkalmaznak aránytalanul nagyobb erőszakot, mint ami céljuk eléréséhez feltétlenül szükséges lenne, áldozataikat legtöbbször megkötözik, ezt követően veréssel fenyegetik, majd bántalmazzák is, egyre több esetben oly mértékben, hogy az áldozatok súlyos sérüléseket szenvednek. Ráadásul nagyon sok esetben az idősek részéről természetesen felmerülő segítségnyújtás is áldozattá teszi őket: viszonylag könnyen kötnek ismeretséget, örülnek, hogy beszélgethetnek, ezáltal a bűnelkövetők nagyobb nehézség nélkül a bizalmukba férkőznek.