Korábban ugyan felmerült ennek lehetősége, idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) - nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.

Anca Marinescu egy szakmai eseményen elmondta, az SGR rendszer működtetésének harmadik éve ígérkezik a legnehezebbnek, mert 2026-ra a tavalyinál is ambiciózusabb célokat tűztek ki (ezeket egyébként nem részletezte). Így elsősorban ezekre összpontosítanak, és bár korábban felmerült, hogy új típusú csomagolóanyagokat - például a befőttesüvegeket, a tejtermékek csomagolóanyagait vagy az 5 literes PET-palackokat - is bevonják a rendszerbe, idén erre vélhetően nem fog sor kerülni.

A tej/tejtermékek flakonjainak betétdíjjassá tétele azért is „nagyobb falat”, mint például befőttesüvegeké, mert egyrészt a jogszabályi keret főként az italkategóriákra (băuturi) fókuszál és minden folyékonysága ellenére a tej és bizonyos tejtermékek gyakran nem sorolhatók egyértelműen ebbe a kategóriába a környezetvédelmi minisztérium által meghatározott körben. Másrészt a tejtermékek romlandóak, és a csomagolásuk tisztítása (a zsíros tejmaradványok miatt) a visszaváltási automatákban nehézséget okozna — hiszen ismerjük be, nem mindenki öblítené legalább ki ezeket a flakonokat, mielőtt az automatába dobja.

A szakember beszélt arról is, hogy a rendszer fenntarthatósága és hatékonysága érdekében egy-egy új csomagolóanyag bevezetését minden esetben előzetes megvalósíthatósági és megvalósíthatósági tanulmányoknak kell megelőzniük, amelyeket különféle szimulációknak kell követniük.

Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter tavaly novemberben azt nyilatkozta, hogy az SGR rendszer kibővíthető olyan új csomagolóanyagokkal, amelyek nem teszik szükségessé a jelenleg használt visszaváltó automaták jelentős átalakítását.

Mint ismeretes, a betétdíjas visszaváltási rendszert működtető RetuRO vállalat nonprofit társaságként folytatja tevékenységét. A vállalatot három magánrészvényes alkotta konzorcium hozta létre — a Romániai Sörgyártók Szövetsége a Környezetért (30 százalékos részesedés), az Üdítőital-gyártók Szövetsége a Fenntarthatóságért (30 százalékos részesedés) és a Kiskereskedők Szövetsége a Környezetvédelemért (20 százalékos részesedés). A vállalatban 20 százalékos részesedése van a román államnak, amelyet a központi környezetvédelmi hatóság, azaz környezetvédelmi minisztérium képvisel. 

Szabó Kinga Mária

(nyitókép: illusztráció)