Noha az újságírás továbbra is veszélyes foglalkozás szerte a világon, az idén feleannyi újságírót gyilkoltak meg, mint tavaly, és őket is a kevésbé veszélyes háborús övezetekben, mert a legveszélyesebb helyektől a riporterek is visszariadnak - közölte kedden kiadott közleményében, éves jelentésének kiadása előtt a Riporterek Határok Nélkül jogvédő szervezet.

Az év során hivatása matt 49 újságírót gyilkoltak meg - köztük három nőt -, míg tavaly 80-at.

Huszonkilenc újságírót békés területen öltek meg, és több mint 60 százalékukat célzottan.

Az idei összes újságíró-gyilkosság az illető hazájában történt. Azt, hogy az elmúlt évtizedekben mennyire súlyossá vált a helyzet az újságírók biztonsága szempontjából, jól mutatja, hogy legutóbb 2003-ban volt ilyen, viszonylag kevés újságíró-gyilkosság, mint az idén. Az RSF 1995 óta vezeti a statisztikát.Az összességében javuló helyzeten belül azonban vannak változatlanul elszomorító részletek, mint például az, hogy Mexikóban, amelyben nincs a szó szoros értelmében vett háború - a kábítószerrel összefüggő erőszak viszont annál inkább -, 10 újságírót gyilkoltak meg az idén, amint tavaly is.

Az országban naponta körülbelül száz embert gyilkolnak meg. Ezzel szemben Szíriában, Irakban, Jemenben és Afganisztánban sokkal kevesebbet öltek meg, mint a korábbi években. Igaz, ennek egyik oka, hogy az újságírók sokkal kevésbé merészkednek az ilyen helyekre. A háború sújtotta országok közül Szíriában volt az idén a legrosszabb a helyzet, ott szintén 10 gyilkosság történt, mint Mexikóban. Összességében Latin-Amerika az idei 14 gyilkossággal ugyanolyan veszélyessé vált, mint a Közel-Kelet.

A közlemény foglalkozik a hivatásuk miatt bebörtönzött újságírókkal is: az idén 389 újságíró volt rács mögött, 12 százalékkal több, mint tavaly, ezen belül a nők aránya mindkét évben nyolc százalék volt. Ezekben a számokban nincsenek benne az önkényesen néhány órára, néhány napra, néhány hétre őrizetbe vett újságírók. Az elmúlt években megsokszorozódott az önkényesen őrizetbe vett újságírók száma, és ez főleg a tüntetések és tiltakozó mozgalmak számának ugrásszerű növekedésével függ össze az RSF megállapítása szerint. Ez főleg Algériában, Hongkongban, Chilében és Bolíviában volt tetten érhető.

A bebörtönzött újságírók közül 186 mindössze három ország valamely börtönében ül: Kínában, Egyiptomban, illetve Szaúd-Arábiában. Csak Kína 120-ért felel, és legtöbbjük amatőr újságíró, akit azért zártak be, mert "hamis információkat terjesztett az interneten". Kínában az idén bebörtönzöttek legtöbbje ujgur. Egyiptomban és Szaúd-Arábiában a legtöbb újságíró anélkül van bebörtönözve, hogy bíróság elítélte volna, sőt, vannak olyanok is, akik ellen még vádat sem emeltek.

Törökországban az idén többtucatnyi újságírónak szüntették meg a bebörtönzését, bár többeket utána újra bezártak.

Legalább 57 újságíró - ugyanannyi, mint tavaly - túszként volt fogva tartva az idén, és túlnyomó többségük továbbra is fogságban marad. A túszejtések zömmel a közel-keleti háborús országokban történnek.

Az idén egyetlen újságíró sem tűnt el, míg tavaly három.