A 2016-os évhez képest, idén átlagban 2 millió lejjel több pénzt kapnak útjavítási munkálatokra a magyarlakta megyék - írja az RMDSZ által az AGERPRES hírügynökségnek szerdán küldött közleményben.

'Minden évben az állami költségvetésből, az áfából visszaosztott összegek egy részét a megyei önkormányzatok kizárólag úthálózataik javítására használhatják. Azt követően, hogy elfogadták az RMDSZ javaslatát, idén átlagban 2,2 millió lejjel több pénzt irányoznak elő a 2017-es állami költségvetésből a tavalyihoz képest a megyei és községi utak felújítására. 2016-hoz képest Bihar megye 2,4 millió lejjel, Hargita és Maros megye 2,3 millió lejjel, Kolozs, Szatmár, valamint Szilágy megye 2,2 millió lejjel, Brassó és Kovászna megye 2 millió lejjel kap többet a megyei és községi utak felújítására. Valóban ezen összegek nem jelentenek sok kilométer utat, azonban jelentős előrelépés az elmúlt évekhez elkülönített összegekhez képest' — mutatott rá a közlemény szerint Cseke Attila az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője.

'Az elmúlt időszakban az RMDSZ többször hangsúlyozta és választási programjában kifejtette, hogy érdekvédelmi szervezetként az egyik célkitűzése Erdély korszerűsítése infrastrukturális szempontból. Ehhez minden egyes lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy úthálózatainkat bővíthessük és korszerűsítsük' — hangsúlyozta Cseke Attila, majd ezt követően ismertette a pontos számadatokat.

'Bihar megye összesen 11,1 millió lejt, Szatmár 10,4 millió lejt, Maros 10,4 millió lejt, Hargita 10,8 millió lejt, Kovászna 9,6 millió lejt, Brassó 9,4 millió lejt, Kolozs 10,4 millió lejt, Szilágy megye pedig 10,7 millió lejt kap megyei és községi útjainak javítására idén' — taglalta a Bihar megyei parlamenti képviselő.

A közlemény szerint Cseke Attila kifejtette, hogy szintén az RMDSZ javaslatára az idei állami költségvetés lehetővé teszi, hogy a magyarlakta megyékben 5 százalékkal emeljék a nem klerikális személyzet (pl. kántor, harangozó) számát a történelmi egyházak esetében. Ez azt jelenti, hogy tíz év után nő a nem klerikális alkalmazottak száma, és megoldódik a magyar történelmi egyházak személyzeti gondjainak egy része.

'Hargita megyében 17-tel, Kovászna megyében 11-gyel, Maros megyében 37-tel, Szatmár megyében 23-mal, Szilágy megyében 27-tel, Bihar megyében 42-vel több alkalmazottja lesz a történelmi egyházaknak, mint eddig' — részletezi a közlemény.

Forrás: AGERPRES/( HU — szerkesztő: ERDÉLY András)