Vinkler László tíz éve figyeli a helyi tanácsból, hogy a nem megfelelő városvezetés miatt miként folytatódik a kisváros hanyatlása — az RMDSZ-ben terveik vannak, nem csak kampányszövegeik, ennek megváltoztatására.
- Úgy értesültünk, hogy súlyos műtéten esett át és éppen arra készült hogy visszavonuljon a közélettől. Igaz ez?
- Valóban volt egy műtétem, de éppen azért, mert szerencsés volt, érzem azt, hogy nekem itt még van tennivalóm. Nem csak a szűkebb, de a szélesebb családom is számít rám, vagyis a tasnádi közösségünk. Tíz éve vagyok a helyi tanácsban, előbb a Német Demokrata Fórum színeiben, majd az RMDSZ tagjaként és két éve enyém az a megtiszteltetés, hogy a helyi RMDSZ elnöke lehetek. Református vagyok és Tasnádot tekintem a szívügyemnek, ami azért is érdekes áthallás, mert szívműtétem volt. S ahogy az emberi szervezet motorja a szív, Tasnádnak úgy kellene a motorja legyen az RMDSZ és a mögötte álló magyarság.
- Hogyan látja a város jelenlegi helyzetét?
- Tasnád finoman fogalmazva sem éli a fénykorát. Mintha évről évre jobban szakadna le a régió többi kisvárosához képest. A gyárakkal együtt a munkalehetőségek is eltűntek, így nem csoda, ha a fiatalok is elvándorolnak innen vagy vissza sem jönnek. Tíz éve figyelem tanácsosként, hogy miként hanyatlik a város, s úgy gondolom, hogy ideje ennek véget vetni. De ugyanígy véget kell vetni annak is, hogy a hatalmas természeti kincsből, ami a termálvíz, a városon kívül mindenki más hasznot húzzon. Hasonló adottságokkal rendelkező külföldi városok aranybányának használnák a helyzetet, mint ahogy annak fogjuk mi is!
- Mikor legutóbb Tasnádon jártam, voltak ott ezen kívül is gondok.
- Nem akarok felesleges és jól hangzó ígéretekkel machinálni, de ezt a várost fel kell lendíteni, mert ahogy ön is mondta vannak itt gondok a strand rendkívül rossz menedzselése mellett is. Nem szeretnék ígéreteket tenni, de megpróbálnám fellendíteni a várost. Szeretnénk élhetőbb körülményeket biztosítani. Például nincsenek járdák, árkok, kanalizálás, áram és ivóvíz egyes helyeken. Ezen is változtatnánk. Vannak olyan területek, ahol nincsenek járható állapotban a járdák, az árkok és a szennyvízhálózat is hagy kívánnivalót maga után. Ám a legnagyobb gond szerintünk mégis az, hogy a helyi közigazgatásból igazából kihagytak bennünket. Nincsen ugyebár már alpolgármesterünk sem, nem vagyunk reális döntéshozói pozícióban, a tizenöt fős tanácsban még egyharmad erőnk sincsen úgy, hogy volt olyan időszak, amikor két magyar vezette a várost.
- Ilyen körülmények között van értelme egyáltalán tervezni?
- Természetesen. Sőt, ilyenkor kell igazán tervezni, megmutatni, hogy mi nem a hatalmat akarjuk, hanem azt, hogy a mi városunk egy fejlődő, zöld, családbarát otthon legyen nemzetiségtől függetlenül mindenki számára. Ehhez először a hiányos infrastruktúrával kell kezdeni valamit. Felújítjuk a városközpontot, hogy méltó legyen a történelméhez, s arra ösztönözzük az épületek tulajdonosait, hogy újítsák fel a tulajdonaikat, mellette pedig a forgalom könnyebbé tétele érdekében létrehozunk egy körforgalmat és újabb parkolókat. Vannak részek, ahol az alapinfrastruktúra is erősen hiányos, ezen változtatunk. Civilizáltabb körülményeket teremtünk a romák lakta negyedben, a szennyvíz- és gázhálózatot kiépítjük a Tasnádhoz tartozó településeken is. Hőszigetelnünk kell, de nem csak a középületeinket, hanem a tömbházakat is, ahogy más városokban is teszik. Nagyobb figyelmet fordítunk a gyermekekre és a fiatalokra, hiszen azt akarjuk, hogy sokan akarjanak itt családot alapítani. Ehhez a terveink: szabadtéri diszkó a fiataloknak; sportpálya, amely mindenki számára elérhető; fedett uszoda; a játszóterek modernizálása. Ám ez csak a kezdet, mert ez a városka többet érdemel. Nem akarom azt, hogy akárcsak ötletként is felmerülhessen, hogy elveszik tőlünk a városi címet.
- Ez a rész vonatkozik mindenkire, de mit tesznek önök a magyarságért?
- Sokféle rendezvényt szervezünk a magyarságnak, kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. Tasnádi Magyar Napok vannak, híres a vidéken a bográcsos-főző versenyünk, tánccsoportokat indítottunk, ahol jelenleg nyolcvanan tanulnak néptáncolni, így őrizve a hagyományainkat. A kulturális rendezvényeinkért az Ady-Kölcsey Egyesület a felelős főképpen. lehet citerázni és furulyázni tanulni Tasnádon.
- Vannak közösségi terek Tasnádon, ahol a fiatalok vagy a kisgyermekes családok például össze tudnak gyűlni?
- Jelenleg nem igazán, de nekünk erre is lenne megoldásunk. A helyiek csak Macskahegynek ismerik azt a területet, amely tulajdonképpen egy hatalmas zöldövezet, amely bár közel van a városközponthoz, mégsincs rendesen kihasználva. Szeretnénk, ha ez a város lelke lenne, ahol össze lehet gyűlni, rendezvényeket szervezni. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a jelenlegi helyett egy, mondjam úgy „folyosóra” van szükség, egy rövidítésre, amelyen keresztül el lehet jutni a strandra. S ha már könnyebb közlekedés, akkor mindenképpen figyelni kellene arra, hogy a városban nincs értékelhető kerékpáros hálózat, pedig turisztikai szempontból is hasznos lenne, ha a velo-hálózatok valamelyikéhez tudnánk csatlakozni.
- S ha már a strandhoz akarnak könnyebben lejutni, milyen a város kapcsolata ezzel a turisztikai célponttal?
- A strand alárendeltje a hivatalnak, nem önálló jogi személy, így a pénzek, amelyek onnan befolynak csaknem szabadon átcsoportosíthatók költségvetési hiány betöltésére vagy rendezvényekre. Ezekből szokták a milliós nagyságrendű promóciós rendezvényeket szervezni. Véleményünk szerint sokkal jobb lenne, ha önálló jogi személyiséget kapna és akkor csaknem a teljes összeget a strand fejlesztésére lehetne fordítani, mert ez egy olyan lehetőség a városnak, amilyen például Hajdúszoboszlónak van, csak ők megfelelően ki is tudják használni. Jó lenne, ha ezeket a javaslatokat másokkal is meg lehetne vitatni, együtt lépni, mert akkor Tasnád az a kisváros lehetne, amelyet Szatmár megye gyöngyszemeként emlegetnek.
Tóth Zsolt