Mikor gyermek voltam, nagyon szerettem a történeteket hallani, majd fiatalkoromban sokat olvastam, és kerestem az érdekes sztorikat. Azt gondoltam, hogy ha felnövök, a történetek elvesztik a varázsukat, de nem. Sőt, azt láttam szolgálatom során, hogy szükségesek, mert megvilágítanak igazságokat, és segítenek gyakorlatba ültetni az elméletet. Tehát most is keresem a történeteket, az illusztrációkat. Hadd álljon előttünk három húsvéti történet férfiakról, akiknek az élete megváltozott Jézus feltámadásával.

1. Cirénei Simon: „És kényszerítének egy mellettök elmenőt, bizonyos cirénei Simont, aki a mezőről jő vala, Alekszándernek és Rufusnak az atyját, hogy vigye az ő keresztjét.” (Márk evangéliuma 15:21)

Ez az ember ügyes volt, mert mindennapi megélhetéséért dolgozott, a mezőről jött. Így van ma is sok jó ember, dolgos, családját szerető ember, akik elmennek az események mellett, nem törődnek Jézus keresztjével, halálával. Csak az anyagiakkal vannak elfoglalva. Simon törvénytisztelő ember is volt, mivel a római törvénnyel kényszeríthették, hogy vigye a keresztet vagy bármi más terhet. És ő ezt tette, mint ahogy sok polgár él városunkban is, akik betartják a törvényeket, de nem törődnek a lelki törvényszerűségekkel, és ez nagy bűn. Simon mélyen elgondolkodhatott azon, amit látott, Jézus szenvedése megindította őt, és komoly hívő emberként ismerjük, aki bevitte a keresztyén igazságokat a családjába, a fiai is megtértek, s fiát Pál apostol is említi a Róma 16:13 igerészben: „Köszöntsétek Rufust, ki kiválasztott az Úrban…” Jézus halála és feltámadása hatással volt rá.

2. Arimátiai József: „Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, aki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét.” (Márk evangéliuma 15:43)

Ez az ember egy csoda, az Újszövetség Melkisédekje, eddig nem hallottunk róla, most pedig kimagaslik. Amikor mindenki elhagyta Jézust, ő cselekszik, nagyot és szépet. Sok ilyen emberre van szükség, aki odaáll a beteg mellé és segít, vagy éppen a temetésre való készületekben segít. Amikor sokan félnek, és nem tudják, mit kellene tenni, akkor jönnek elő az arimátiaiak, az irgalmas samaritánusok, és segítenek. Nem azt várják, hogy ők mit kapnak, hanem adnak, bőven. József saját sírját adta oda Jézusnak, te mit adsz neki ez ünnepen? Beszélünk az üres sírról, mert Jézus feltámadt, de az a sír József sírja volt. Emlegetik ezért, maradandót tett.

3. Emmausi Kleofás: „Monda pedig nékik: Micsoda szavak ezek, amelyeket egymással váltotok jártotokban? És miért vagytok szomorú ábrázattal?Felelvén pedig az egyik, kinek neve Kleofás, monda néki: Csak te vagy-é jövevény Jeruzsálemben, és nem tudod minémű dolgok lettek abban e napokon?” (Lukács evangéliuma 24:18)

Elcsüggedt, szomorú emberek vesznek körül, mint Kleofás, céltalanul bolyongó emberek, akik tudják a híreket, de életük reménytelen és üres. Jóravaló, családcentrikus emberek, akiknek szép házuk, gazdálkodásuk lehetett, de szomorúan teltek napjaik. Ilyeneknek jelenik meg a feltámadott Jézus, meg akarja változtatni őket, és neki mindig sikerül. Igéjével, beszédével, kérdéseivel közel került hozzájuk, majd amikor asztalhoz ültek, meglátták kezein a sebeket, és felismerték Őt, az ismeretlen ismerőst. Életük célt és értelmet kapott, mert így történik, mikor az ember találkozik Jézussal. Te találkoztál már vele? Ne ülj le nélküle elfogyasztani a finom húsvéti ebédet, kérd meg, hogy maradjon veled, járj vele, kövesd Őt mindenben!

Ezek mind igaz történetek Jézusról, a meghalt, de feltámadt Úrról. Kívánjuk, hogy személyesen tapasztalja meg minden kedves Olvasó a Jézussal való találkozás örömét, és így kellemes lesz az ünnepe.

Áldott feltámadási ünnepet kívánunk!

Szűcs Sándor baptista lelkipásztor