„Miért keresitek az élőt a holtak között. Ő nincs itt hanem feltámadt. Emlékezzetek midőn mondotta még Galileában levén.” (Lk. 24,29)

A nagy öröm, amit az angyal az asszonyoknak hirdetett, akik korán reggel Jézus sírjához jöttek, öröm, amit az asszonyok az apostoloknak és Szent Péternek vittek (Mt. 16,7). Egy nagy öröm, ami elvezet minket az Úr Jézus feltámadásának eukarisztikus celebrálásába. Krisztus feltámadása a halál feletti győzelme: „Lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa” (Ap. Csel. 2,24) nem csak arról van szó, hogy a lélek visszatért a testbe, ahogy Lázárral vagy a Naimi ifjúval történt, hanem a testnek egy olyan feltámadása, ami a romlásnak nem volt alávetve, hanem meg volt dicsőítve: „Este felé még a hét első napján együtt voltak a tanítványok a bezárt ajtók mögött, mert féltek a zsidóktól, akkor eljött Jézus, közéjük lépett és így szólt hozzájuk: „Békesség nektek”, és e szavakkal megmutatta nekik kezeit és oldalát” (János 20, 19-20).

Úgy ahogy a test meg volt feszítve, ugyanazzal feltámadott, megdicsőítve és a romlástól mentesítve. Ez a mi hitünk alapköve, amely nélkül nem üdvözülhetünk. Ebben az életben, a mi életünk egy igazi értelmet, pontos rendeltetést kap. Életével és halálával Jézus megmutatta az utat, amelyen követni kell, hogy mi is elérjük a dicsőséges feltámadást, Ővele együtt.

Az angyal bátorította az asszonyokat mondván: „Ne féljetek” (Mk. 16,6). Ezek a szavak telve reménnyel és erővel felzendülnek mint egy visszhang, mert a feltámadt Krisztus halálával megtörte a halált, megszabadított minket a bűn rabságából és megkapott: „minden hatalmat a mennyben és a földön” (Mt. 28,19). És ha Krisztusnak a halála az egyensúly pillanata volt mint egy kétségbeesés a tanítványok között, mégis létezett egy lélek, egy fájdalmas szív, fájdalmakkal széttépve, de mindig bizakodó: „Boldog vagy, mert hittél, mert beteljesedik mindaz amit az Úr neked mondott” (Lk. 1,45). Ez Mária, Jézus Anyja, a mi Anyánk.

Kérjük a mi Anyánkat, a Boldogságos Szűz Máriát, hogy részesítsen bennünket a Szent Fia Feltámadásának örömében ebben az évben is, amikor az egész világ keresztényei együtt ünnepeljük a feltámadást, hogy életünk hátralevő részét húsvéti módon élhessük, állhatatosan megvallván az Ő Szent Fia halálát és feltámadását békében és szeretetben.

Ezekkel a gondolatokkal kívánok a földön élő minden egyes keresztényekkel kellemes húsvéti ünnepeket a keresztény köszöntéssel: „Feltámadt Krisztus. Valóban feltámadt.”

Harangozó József

görög katolikus főesperes