A jobb ellenőrizhetőség érdekében úgynevezett hulladék-határátkelőket hoz létre a környezetvédelmi és a belügyminisztérium, és az újrahasznosítható hulladékot, illetve second hand termékeket szállító járművek, kamionok csak ezeken a pontokon keresztül léphetnek be Romániába. „15 határátkelőhelyet jelöltünk ki, ahol a regisztrált szemétszállítmányok behozatalát engedélyezzük. Olyan jogszabályi keretet dolgoztunk ki a belügyminisztériummal közösen, amely biztosítja, hogy minden szállítmányt alaposan ellenőrizhessünk, és megbizonyosodhassunk arról, hogy a szállítmány valóban azt tartalmazza, ami a szállítási okmányokon szerepel. Az újrahasznosítható hulladék útját valós időben, egészen a célállomásig követni fogjuk, hogy menet közben »ne hagyják el a rakományt« valamelyik erdőszélen vagy illegális szeméttelepen. Csak ilyen határozott lépésekkel lehet elérni, hogy az ország ne váljon senki szemétlerakójává, és mindenki tartsa tiszteletben a hazai és uniós normákat” — hangsúlyozta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A kiválasztott 15 határátkelő közül kettő szatmári — Pete és Halmi —, és további négy (Bors, Kürtös, Nagylak I. és II.) a román-magyar határszakaszon található, ugyanakkor Tánczos azt is elmondta, hogy az átkelőpontok sora bővülhet, mivel tárgyalásokat folytatnak még a fémfeldolgozó, elektronikai eszközöket és műanyag termékeket újrahasznosító cégekkel annak érdekében, hogy az új, hamarosan bevezetésre kerülő rendszer minden érintett fél számára jó legyen, s meg lehessen tartani az egyensúlyt a szigorú ellenőrzés és az újrahasznosítás között.
Hulladék-határátkelők kialakítása több mint szükséges — tavaly szinte heti rendszerességgel számoltunk be lapunk hasábjain mi is a szatmári határátkelőknél feltartóztatott és visszafordított szemétrakományokról: csak Peténél 29 szállítmányt tartóztattak fel, és több mint 280 tonna hulladékot fordítottak vissza. Egyébként papírilag teljesen legálisan hozták volna a hulladékot — „használt” ruhák, elektronikai és elektrotechnikai eszközök, felszerelések, gumiabroncsok, üveg vagy épp alkatrészek formájában. A hangsúly a „használt” jelzőn van, hiszen Románia még mindig vezető helyet foglal el a second hand típusú üzletek számát tekintve, és nincs abban semmi meglepő, ha külföldi cégek üzletet kötnek a hazai „másodkéz” vállalkozásokkal, és jelentős mennyiségű, a fuvarlevél szerint használt árut küldenek az üzlettársnak — az persze már más kérdés, hogy a külföldről érkező rakomány a valóságban szétmálló rongyhalom, ócskavasnak sem alkalmas fém, rothadó gumiabroncs. Sok esetben a nagyobb hitelesség kedvéért a szemét tisztességesen dobozolva, becsomagolva érkezett a határra, de az is gyakran előfordult, hogy a kamion rakterének oldalához-ajtajához, a látható helyekre valóban használt ruhás zsákokat, még működőképes elektronikai eszközöket helyeztek.
A határrendészet összesítése értelmében tavaly összesen 513 szemetes bűncselekményt regisztráltak, 14 839 tonna vegyes hulladékot és 81 478 liter folyékony veszélyes hulladékot sikerült feltartóztatni az ország határainál a Környezetvédelmi Őrséggel közösen, de 147 kg higany is fennakadt az ellenőrzések során. A legtöbb illegális szemétcsempészési esetet a Bulgáriával közös határszakaszon jegyezték (Giurgiu, Calafat vonalán): itt 94 alkalommal, közel 6000 tonnányi hulladék behozatalát sikerült megakadályozni; a konstancai, Vama Veche-i és Negru Vodă-i kikötőkben a konténerekben érkezett majd' 7000 tonnányiét; és ilyen szempontból aktív mozgás volt a román-magyar határszakaszon is, az összes eset 44%-át itt jegyezték, ugyanis a borsi, nagylaki és varsándi átkelőknél 65 esetben buktak le a szemétcsempészek, 850 tonnányi hulladékkal.

Szabó Kinga Mária