Vadászruhába öltözött lovasok, vadászatra kiképzett ebek és „vadűzés” egy elegáns hagyomány felelevenítése érdekében — a Nagykárolyban először megtartott Hubertus Napok rendezvény nagy népszerűségnek örvendett a nagykárolyi polgárok körében.

Kissé szeles és hűvös időben, de annál családiasabb hangulatban kezdődött szombat reggel Nagykárolyban az először megtartott Hubertus Napok rendezvény. A vadászhagyományokat felidéző és népszerűsíteni kívánó rendezvény kürtszóval indult, majd elsőként Nagykároly polgármestere, Kovács Jenő köszöntötte a vadászokat és a „civileket”, majd a Károlyi család lovak és lovaglás iránti szeretetére utalva az esemény különlegességére mutatott rá. A polgármester emellett abbeli reményének is hangot adott, miszerint az elmúlt évszázad első évtizedei után megszakadt vadászati hagyomány talán ez által az esemény által ismét feléled és folytatódni fog. Antal István, a Szatmári Lótenyésztők és Lótartók Egyesületének elnöke elmondta, ez immár az ötödik, a történelmi hitelesség jegyében megszervezett esemény egy elegáns hagyomány ápolása érdekében. Mint megtudtuk, a vadászhagyományok továbbörökítésének céljából szervezett hajszákon elsősorban a vadászati szokásokat kívánják felidézni: a kutyák egy szagmintát követnek, nem szarvast vagy vaddisznót űznek.

Professzionális képzésben részt vett ebekről van szó, amelyeket mesterséges nyomok követésére treníroztak kölyökkoruk óta. A vadászlovaglás így egy társasági szokás, melynek elsősorban a kapcsolattartás a célja, ezért szeretnének a jövőben újabb és újabb találkozókat szervezni. A köszöntőszavak után Reszler Mihály főesperes áldását adta a „vadászat”-ra, ezután Antal István kinevezte a vadászmestert, a hajtókat és a füttyöst, majd nyeregbe és hintóra ülve körbejárták a kastélyt. Mindezek után a városon átvonulva a hajdani Bobáld település melletti mezőgazdasági terület felé vették az irányt, ahol a lovasok és a vadászkopók jelképes rókavadászatba kezdtek. A lovak lábát bekenték ánizsolajjal, ez a szagminta indította el a hajszát, a csoportba terelt ebek nyargalni, a lovak vágtázni kezdtek mindaddig, amíg sikerült elcsípni a zsákmányt. A vadászokat követő hintók utasai bár alaposan lemaradtak a lovasoktól, mégis az egyedi élmény részeseinek tudhatták magukat. A jelképes vadászat sikeresen zárult, s a lovasmenet a kastélykertbe visszatérve ünnepélyesen is lezárta a hagyománytisztelő eseményt. Az ebek sem maradtak jutalom nélkül, egy jó nagy adag pacalon osztozkodhattak, a lovasok pedig pezsgőt bontottak, megünnepelve egy második világháború után megszűnt és feledésbe merült erdélyi hagyomány felélesztésének sikerességét. A vadászat mellett egy trófeakiállítást is nyitottak a Károlyi-kastélyban, melyen korabeli vadászeszközöket (fegyverek, agancsból készült lőportartók, kulacsok, távcsövek), helyi vadászati magángyűjteményeket, valamint szakfolyóiratokat és szakkönyveket is szemügyre vehettek az érdeklődők. A rendezvény második napján a mezőfényi vadászterületen az A.Ch.R. Nemzeti Vadászkutyaklub szervezésében vadászkutyaversenyt s ugyancsak itt TAN, HZP, SOLMS, AZP és CACT vadászkutyavizsgákat tartottak. Bár a hagyományőrző tevékenység szombaton lezárult, a második nap eseményei is kapcsolódtak a rendezvény témájához, hiszen a vadászat sikeressége a megfelelően trenírozott állatokon is múlik.

Mészáros Petra