Megjelent a mezőgazdasági átalányadóra vonatkozó törvény, amit az érintettek úton-útfélen vitatnak, latolgatják a túlélési, esetleg kibontakozási esélyeket. Ezekbe a dilemmákba, megoldatlan kérdésekbe próbálunk az alábbi írásunkkal betekintést nyújtani.

A Hivatalos Közlöny 2013. január 23-i 54-es számában a Ponta-kormány közzétette az Adótörvénykönyv (Cod Fiscal) módosításáról szóló 8/2013-as rendeletét. A február 1-jétől érvényben lévő jogszabály adókötelessé tesz minden mezőgazdasági termelőt úgy, hogy átalányjövedelmet határoz meg minden kultúrára és haszonállatra. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy mit mennyiért ad el a termelő, vagy mennyi a ráfordítás költsége, egységesen 16 százalékos jövedéki adót kell hogy fizessen a megállapított átalányjövedelemből.

A kormány által megállapított jövedelmek, ami után 16 százalék adót (és 5,5 százalék egészségügyi biztosítást) kell befizetni, a következők: gabonafélék (2 ha felett) 449 lej; olajos magvak (2 ha felett) 458 lej; burgonya (2 ha felett) 3488 lej; cukorrépa (2 ha felett) 697 lej; szántóföldi zöldség (0,5 ha felett) 4001 lej; gyümölcs (0,5 ha felett) 4709 lej; tehén (2 db felett) 453 lej; juh és kecske (10–50 db) 23 lej; juh és kecske (50 db felett) 65 lej; sertés (6–10 db) 56 lej; sertés (10-nél több) 177 lej; méh (50–100 család) 70 lej; méh (100 családnál több) 98 lej; baromfi (100–500 db) 3 lej. Az adóalapként megállapított fenti jövedelmek után 16 plusz 5,5 (összesen 21,5) százalékot kell befizetni, ami gabonaféléknél hektáronként 96,5 lej, burgonyánál 750 lej/ha, tehenenként 97,4 lej, juhokként 50-ig 5 lej, 50 felett 14 lej. Minden mezőgazdasági termelő május 25-ig kell nyilatkozzon a helyi adóügynél az általa művelt területek nagyságáról és a gazdaságában levő állatlétszámról. A nyilatkozat alapján kiszámított adót két részletben kell befizetnie, felét október 25-ig, felét december 15-ig. A minimális területekkel és haszonállatokkal rendelkező gazdák (a zárójelben feltüntetett területek és darabszámok) nem adókötelesek.

Elemzések, vélemények

— A mezőgazdasági társulásokat nem igazán befolyásolja a mezőgazdasági átalányadó, mivel eddig is adóztak — mutatott rá Fodor István, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Agrárkamara igazgatója. — Lévén hogy az új rendelkezések leginkább a természetes személyek adóztatására vonatkoznak, az az a kérdés, hogy a megmunkált földterületet illetően hova sorolják majd a jogi személyeket? Ami a természetes személyek megadóztatását illeti, azzal nagyjából egyetértünk, hiszen ha például egy magángazda több ezer juhot tart, illik utána adózni is, ha már egyszer a jogi személyeket, vállalkozásokat mindennel elszámoltatják, megadóztatják. A természetes személyekkel szemben eddig a jogi személyek hátrányban voltak.

Furcsaságok

— A törvényben azonban vannak furcsaságok — jegyezte meg alá Fodor. — Míg 50 juhig valamivel több mint 20 lejt kell darabja után fizetni, 50 fölött szinte a háromszorosát. Az állattartási kedvet nem így szokás ösztönözni. Nem méltányos, hogy állattartóként adót fizet valaki a megtermelt gabona, az azon felnevelt állat után is. Az üzemanyagárak a csillagokig emelkednek, a magángazdák eddig sem kaptak ártámogatást, a jövedelem üzemanyagra ment el. A fiatalság teljesen feladja a gazdálkodást, a kertészkedést, inkább munkát vállal valamelyik gyárban. Maradnak az idősek, akiknek nincs más választásuk, de ez nem jelent jövőt a mezőgazdaság számára.

Miniszteri vélemény

A mezőgazdasági miniszter nemrég kiemelte, hogy Európa területén csak Romániában vannak olyan mezőgazdászok, akik eddig nem adóztak a megszerzett jövedelmük után. Ebben igazuk is lehet, de Európában nálunk a legkisebb a támogatás. Éppen ezért az útadót is magában hordozó gázolajjal üzemelő mezőgazdasági gépekkel művelik a földeket, miközben a területalapú támogatást is megnyirbálják. Az EU még tavaly augusztusban folyósította a támogatásokat az aszálykárokra, amelyekre a károsultak gyorsan benyújtották a kérvényeket, pénzt azonban még nem láttak. Tíz hektárig száz lej támogatást ígértek hektáronként, noha az EU-tól az aszály által sújtott összes területre megkapták a kárpótlás fedezetét — mondta Fodor István mérnök.

 Elek György