A romániai gyerekek negyede akár napi hat órát is bámulja a telefonja, tabletje képernyőjét egy-egy hétköznapon — osztotta meg az igencsak megdöbbentő adatokat a Mentsétek meg a Gyerekeket Egyesület. A legtöbben a közösségi oldalakat böngészik.

A mai gyerekek számára már nem számítanak újdonságnak az okostelefonok vagy tabletek, már hétköznapi használati tárgyak. Kétség nem fér hozzá, hogy az okostelefonok mindennapjaink részévé váltak, ezeken élünk társas életet, ezekkel tervezzük meg az útvonalainkat, és ezeken hallgatunk zenét is. Számos előnyük mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a különféle modern eszközök nem kevés egészségkárosító hatással is rendelkeznek. A Mentsétek meg a Gyerekeket Egyesület a napokban igencsak megdöbbentő adatokat közölt arról, mennyit is tapadnak a gyerekek a telefonok és tabletek képernyőire egy átlagos iskolai napon.

A szervezet kutatása szerint a romániai diákok több mint negyede (27 százaléka) átlagosan hat órán keresztül bámulja a képernyőt iskolaidőben, az esetek nagy többségében, 96,1 százalékában az okostelefonján. Internetezésre a mobilkészülékek mellett 46,6 százalékuk a laptopját használja, 33,2 százalékuk asztali számítógépet, 17 százalékuk okostévét, 16,4 százalékuk tabletet, 7,3 százalékuk pedig játékkonzolt.

A legtöbben a közösségi oldalakat böngészik, azok frissítéseit követik figyelemmel folyamatosan. Ha még iskola sincs, és nem kell órákon részt venni, akkor még többen és még tovább mobiloznak: hétvégén, munkaszüneti napokon a diákok 47 százaléka „lóg” folyamatosan az interneten, közösségi oldalakon az okostelefonja segítségével.

A Mentsétek meg a Gyerekeket Egyesület kutatásából az is kiderül, hogy azok a diákok, akik folyamatosan jelen vannak az online világban, sokkal elégedetlenebbek a szüleikkel való kapcsolatukkal és a jelenlegi életükkel is: kevésbé optimisták a jövőt illetően, és nem elégedettek az általuk meghozott döntésekkel sem. Az internetről származó információkat a fiatalok kevesebb mint fele (47 százaléka) szokta időnként leellenőrizni, 43 százalékuk pedig gyakran posztol magáról fotókat, de közzétette már a címét is vagy azt, hogy éppen pontosan hol tartózkodik. A diákok 43 százaléka azt is bevallotta, hogy kapott már szexuális tartalmú üzenetet, fotót virtuálisan, 61 százalék pedig érezte már kényelmetlenül magát az interneten fellelt, elolvasott tartalmak miatt.

A biztonságos internetezésért

A Szatmár Megyei Rendőr-felügyelőség, a tanfelügyelőség, az oktatásfelügyeleti forrásközpont és a tanintézmények maguk is több ízben szerveztek már akciókat, tájékoztató órákat, amelyek keretében a biztonságos internetezésre okították a megye diákságát. A bűnmegelőzési szakemberek például azt javasolják a diákoknak (és nem csak), hogy az e-mailben érkező felhívásokra soha ne adják meg a személyes adataikat, jelszavaikat, bankkártya-, illetve bankszámlaszámot. A közösségi oldalakon ne cseteljünk idegenekkel, csak a valós ismerőseinket jelöljük be! Mindig és mindenkinek óvatosnak kell lennie azokkal, akik a világhálón felveszik vele a kapcsolatot, hiszen sosem lehet tudni biztosan, hogy ki bújik meg a profil mögött, akivel beszélgetni kezdünk. Érdemes jól átgondolni, hogy mit osztunk meg a közösségi oldalakon, a profilunkat pedig nem árt, ha nem tesszük teljesen nyilvánossá: a személyes adatainkat, megosztott tartalmakat inkább csak az ismerőseink lássák!

Bumbuluţ Krisztina