Kezd elterjedni a szatmári köztudatban is, hogy érdemes rövid úton megválni az elromlott vagy már nem használt, elavult, és nem is értékesíthető háztartási gépektől, IT-eszközöktől, mert ezek csak a helyet foglalják a lakásban, házban, semmi hasznuk nincs. Mivel szemétbe nem dobhatók, az ilyen köztéri gyűjtőakciók jelentik a legjobb alkalmat a mentesítésre, évente két-három alkalommal szervez ilyet Szatmárnémetiben és más szatmári településeken a hulladékgyűjtésben és -feldolgozásban érdekelt RoRec. A leadott eszközökért tombolajegy jár, új háztartási eszközöket lehet nyerni a játékon.

Még több kellene

Szatmárnémetiben 4–5 tonnáról szóló eredménnyel értek véget az első évek akciói, miközben az utóbbi években már 15–20 tonna e-szemét szokott összegyűlni egy-egy ilyen akció során, és valószínűleg nem lesz kevesebb begyűjtött e-hulladék ez alkalommal sem. Az uniós előírások szerint évi négy kilogramm kellene hogy legyen leadva fejenként ahhoz, hogy az ország elérje a kitűzött célt. Az évente két alkalommal megrendezett gyűjtőakciók során ez a mennyiség megvan, de ez csak a megyeszékhely arányait fedezi, az egész megyéét nem.

Gyűjtés és feldolgozás

Az elektronikai hulladékok gyűjtéséről és a begyűjtést követően a teljes mentesítésig, illetve az újrahasznosításig vezető útról a RoRec egyik szatmárnémeti munkatársa beszélt a hétvégi akció kapcsán.

Szatmárra is jellemző, hogy különösen gyorsan növekszik a személyi számítógépekből, mobiltelefonokból és elektronikus szórakoztató eszközökből származó hulladék tömege, mivel ezek a termékek a gyors technikai fejlesztések révén rövid időn belül elavulttá válnak. Európában 1994-ben nagyjából 20 millió PC vált hulladékká, míg 2004-ben ez a szám már elérte a 100 milliót.

Elektromos és elektronikai hulladéknak számít minden olyan berendezés, amelyikben villanyáram vezetésére alkalmas egység van.

Van, ami a szemétbe kerül

Az e-hulladékokban több mint ezerféle anyag található, többek között olyanok is, amelyek különösen értékesek (pl. a nemesfémek). A sokféle anyagtípus miatt nehéz jellemezni az elektronikus hulladékok összetételét, az azonban kijelenthető, hogy a vas és az acél a legfőbb összetevő (majdnem 50 százalék), a mennyiség másik fele a műanyag és az egyéb fémek.

Háztartási nagygépek, például a mikrohullámú sütő vagy annál nagyobb méretűek teszik ki az újrahasznosításra felajánlott hulladék tetemes részét, jellemzően azért, mert az apróbb eszközöket az emberek rendszerint simán a szemétbe dobják, ilyenekkel nem keresik fel a gyűjtőt, nem várják meg az akciókat. De sok volt például a szatmárnémeti gyűjtőpontokon szombaton a katódcsöves tévé és a monitor.

Több irány

Bonyolult művelet veszi kezdetét a gyűjtést követően: tárolni, válogatni, szétszerelni, bontani, majd aprítani kell az e-hulladékot. A kinyert anyagok is több irányt kapnak: alapanyagai lehetnek egy következő eszköznek, elégetésre kerülnek, mennek a szeméttelepre, illetve további kezelésnek vannak alávetve a hasznosíthatóság érdekében.

Sok e-hulladék részét képezik a nyomtatott áramkörök. Ezek nagyon összetettek, a fém mellett számos egyéb anyagot is tartalmaznak az alkatrészek, emiatt ezeket speciális kohókban kell feldolgozni. Egész Európában összesen három olyan kohó van, ahol ez lehetséges, ide el kell juttatni az utcákról begyűjtött hulladékot, a környezetvédelem érdekében nem mindig szempont az anyagi megtérülés, nem mindig kell megérje újrahasznosíthatóvá tenni egyes anyagokat, a zöld célt elérni sok esetben fontosabb.

A zöld cél fontosabb

Az elektromos és elektronikai hulladékok feldolgozásának alapvetően kettős célja van: az egyik a veszélyes anyagok ártalmatlanítása, a másik az újrafeldolgozható anyagok (leginkább a ritka és nemesfémek) kinyerése és hasznosítása.

Princz Csaba