A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának kutatói, dr. Benedek József, dr. Temerdek-Ivan Kinga, dr. Török Ibolya, valamint dr. Iulian-Horia Holobâcă azt vizsgálták, hogy megyei, illetve települések szerinti bontásban hogyan áll Románia az ENSZ Agenda 2030 nevű fejlődési és fejlesztési keretrendszerében foglalt fenntartható fejlődési célok megvalósításában. A kutatás eredményeiről a fenntartható fejlődés területén élvonalba tartozó Sustainable Development szaklapban számoltak be.

Az ENSZ tagállamai 2015-ben fogadták el az új integrált fenntartható fejlődési és fejlesztési keretrendszert, az Agenda 2030-at, amely a szegénység megszüntetéséhez, az egyenlőtlenségek leküzdéséhez, a Föld környezeti rendszerének megóvásához kínál kapaszkodókat. Az Agenda 2030 középpontjában a fenntartható fejlődési célok (SDG) állnak. A keretrendszer összesen 17 célt, 169 részcélt és több mint 230 mutatót tartalmaz. A BBTE kutatói olyan SDG-indexet dolgoztak ki, mely megyei, illetve helyi bontásban is számszerűsíthetővé teszi, hogy milyen mértékben valósultak meg a fenntartható fejlődési célok. Mivel a korábbi kutatások inkább a globális, nemzeti vagy legfeljebb regionális szintekre összpontosítottak, a léptékváltás komoly kihívást jelent ezen a téren.

Az eredmények azt mutatják, hogy az ország nagyvárosai (Temesvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Craiova, Brassó, Bukarest, Konstanca, Galac, Jászvásár) jobban állnak a fenntartható fejlődési célok elérése tekintetében, mint a kisebb települések, régiók szintjén pedig a délkeleti, az északnyugati, valamint a középső fejlesztési régiók emelkednek ki. Az sem meglepő, hogy a legmagasabb pontszámot elért helységek listáján felbukkannak különböző metropoliszövezetekhez tartozó, kisebb települések is: Temesvár vonzáskörében Újszentes és Gyüreg, Kolozsvár közelében Szászfenes, a főváros szomszédságában Mogoşoaia és Corbeanca. Megyei bontásban Ilfov, Temes, Kolozs, Konstanca, Brassó, valamint Szeben megyék értek el magasabb pontszámokat, míg Teleorman és Vaslui megyék a sereghajtók közé tartoznak. Az alacsony SDG-mutatójú települések többségében általában gondot jelent a térbeli elszigeteltség, a lakosság elöregedése, a gazdasági erőforrásokhoz való korlátozott hozzáférés, valamint az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejletlensége. Ezekben a városokban, illetve vidéki településeken a lakosság nagy aránya folytat megélhetési mezőgazdálkodást, ami szintén negatív hatással van a fenntartható fejlesztési célok elérésére.

A romániai települések, illetve megyék többsége egyelőre távol áll az Agenda 2030-ban megnevezett fenntartható fejlődési célok elérésétől. A legmagasabb SDG-mutatóval rendelkező hazai település mindössze 5,32 pontot ért el 0-tól 10-ig terjedő skálán, míg a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén élen járó megye csupán 5,69-es indexszel rendelkezik. Szatmár megye abban a tartományban található, mely 3,81–4,46 közötti pontszámot ért el.

A fenntartható fejlődési célok megvalósulásának helyi, illetve megyei léptékű felmérése, valamint az erre vonatkozó módszertan kidolgozása támpontokat nyújt a döntéshozók számára az országos és a szubnacionális szintű fejlesztési stratégiák összehangolásában.

SZFÚ