Semmit nem éreznek a szatmárnémeti kiskereskedők abból az öt százalékos növekedésből, amit a statisztikai hivatal mért márciusig.

Öt százalékos kiskereskedelmi forgalomnövekedésről szólnak az év első három hónapját alapul vevő statisztikai hivatali adatok, azonban ennek a növekedésnek Szatmárnémetiben nyoma sinc.! Nemhogy növekedésről, de még stagnálásról sem beszélhetünk a megyeszékhely tekintetében a tavalyi év hasonló időszakához képest, mindegy mivel foglalkoznak a kiskereskedések, alig van forgalmuk. Ha a nagykereskedések által lebonyolított kiskereskedelmi forgalomban keresnénk a növekedést, ott talán megvan. Az üdítő- és szeszes italokat, vagy tartós élelmiszereket forgalmazó nagykereskedők, amelyek kisboltoknak szállítanak, valóban forgalomnövekedést tartanak számon, azonban a tömbházak alatti kisboltok vagy a városközpontban lévő ABC-k vegetálnak. A szatmárnémeti vendéglátóiparban dolgozók is kérdőn néznek, ha az országos átlagban vett forgalomnövekedésről van szó, a megyeszékhelyi kávézók, éttermek, hamburgerezők szintén nem éreznek semmit a fejlődésből.

A stagnálás okait mindenki csak keresi, a legtöbb boltos és vendéglős szerint a hosszú és hideg tél az oka annak, hogy az emberek szinte semmire sem költenek. Az intenzív és hosszúra nyúlt téli fűtési idény költségei megviselték a családok költségvetését, sajnos nem arról van szó, hogy spórolnak az emberek, hanem egyszerűen nincs pénzük. A vásárlók pénztelensége a kisvállalkozásokra is hatással van, a fűtési szezon a boltosok költségvetését ugyanúgy megviselte, mint a vásárlóikét, tartalékaikhoz kell nyúlniuk, ha ki akarják fizetni az üzlethelyiségek egekig srófolt bérleti díjait.

Princz Csaba