Szerdán a G. M. Zamfirescu Művelődési Házban nagyszámú érdeklődő jelenlétében került sor dr. Ábrám Zoltán: Hogyan tovább, erdélyi magyarság? című tanulmánykötetének bemutatójára, valamint az Örmény múlt és jelen című fotókiállítás megnyitójára.

Az Örményországban készült felvételek a száz éve történt népirtásnak állítanak emléket. Mivel Szatmárnémetiben is sokan élnek, akik kisebb vagy nagyobb mértékben örmény gyökerekkel rendelkeznek, sokan voltak kíváncsiak a képanyagra. A Hogyan tovább, erdélyi magyarság? című tanulmánykötet megírására, saját elmondása szerint, lelkiismereti kényszer és értelmiségi indíttatás sarkallta a szerzőt, kiindulva az RMDSZ azon választási jelszavából, hogy: „Minden véleményre szükség van!”. A kérdés nyitott: merre tartunk, merre menjünk? A szerző szerint saját közérzetünk (hitünk, boldogságunk) javítása a cél. A tények felsorolása mellett dr. Ábrám Zoltán javaslatokkal állt elő, amelyek átgondolása segíthet a magyar kérdés megoldásában. Ilyen az autonómia-kérdés, a haladó román értelmiséggel való együttműködés, az emberek közötti szolidaritás és bizalom megerősítése, a népességi mutatók javítása, az értelmiségi magatartás és erkölcs szélesebb körű népszerűsítése, az itthoni jövő megteremtését megálmodó és akaró fiatalok támogatása, a nyílt és őszinte magyar–magyar eszmecsere folytatása stb. Dr. Ábrám Zoltán fontosnak tartja, hogy az érdekvédelem legyen elválasztva a politikától. Nagyon sok példa van rá, hogy az érdekvédelem háttérbe szorult a kormányzási szerep vállalása miatt, ami egyes politikusok számára előnyös, a közösség számára hátrányos volt. A politikusok nagy része kompromittálódott, de ettől függetlenül továbbra is ragaszkodik a közéleti szerepvállaláshoz. Nyugat-Európában nincs olyan politikus, aki évtizedeken át parlamenti képviselő, nálunk vannak olyan politikusok, akik 1990-től tagjai a parlamentnek, számos korrupciós ügy részesei, mégis ragaszkodnak mandátumukhoz. Minden politikafüggővé vált, a civil szervezeteket is a politika irányítja, csak azok juthatnak bármilyen támogatáshoz és elismeréshez, akik megfelelnek a politikai elvárásoknak. Háttérbe van szorítva az igazi értelmiség, hiszen azok juthatnak pozíciókhoz, akik jó pártkatonák. Emiatt van válságban a tanügy, az egészségügy, a közigazgatás és minden más ágazat. A válságos helyzetből csak akkor van kiút, ha bekövetkezik az erkölcsi változás. Az utóbbi években szinte valamennyi rendezvényen szóba kerül az autonómia-kérdés, a Pannónia Szálló ügye és a színház két tagozatának a különválása. Ez alkalommal is több vélemény elhangzott, Nits János városi tanácsos szakszerűen próbált választ adni néhány kérdésre. Nits szerint ezek az elvárások jogosak, de túl sokat beszélünk róluk, anélkül, hogy jobban átgondolnánk a megvalósítások lehetőségeit. Az autonómiát csak a román parlament adhatja meg, melyben a magyarság öt százalékban vesz részt, ennek elérése tehát nem könnyű dolog. Azt sem lehet előre belátni, hogy milyen módon oldják meg különválás után a színház két tagozatának finanszírozását. A Dacia Szállóról pedig sokat lehet vitatkozni, de megoldási javaslattal eddig még senki sem állt elő. Dr. Ábrám Zoltán tanulmánykötetét a helyszínen meg lehetett vásárolni, az ebből származó összeget a szerző felajánlotta a Szatmárhegyen májusban első alkalommal megrendezésre kerülő Páskándi Géza Szavalóversenyre — különdíjként.

Elek György