Az év minden szakaszában terjedhetnek a gyümölcsfák megbetegedései. A fákat tűzelhalás, gutatüés, vagy monilíniás fertőzés is megtámadhatja. A szakembert kérdeztük, mit tehetnek a gazdák a betegség kezelésére, a terjedés megelőzésére.

Az utóbbi hetekben több szatmárnémeti kertben is megbetegedtek a gyümölcsfák. Cseresznye- és körtefákon hirtelen száradtak le a levelek, a betegség egyes esetekben főágakra, sőt az egész lombkoronára ráterjedt. Bencze Zoltán avasújvárosi kertészmérnököt kérdeztük arról, mi okozhatja ebben az időszakban a gyümölcsfák megbetegedését. Amint a szakember elmondta, a gyümölcsfákat több betegség is megtámadhatja. A tűzelhalás évente három-négy alkalommal is fertőzhet. A betegséget egy baktérium okozza, a birsalma a legérzékenyebb a betegségre, de a csonthéjasokat is ugyanúgy érinti. A fertőzés hatására a gyümölcsfákon a hajtásvégek hirtelen, forrázásszerűen megbarnulnak, leszáradnak, a betegség elharapózása esetén a fa kihalására számíthatunk. A kajszibarackfák gutaütéses betegségéért felelős agresszív baktérium a tél folyamán fertőz. A betegség jellemző tüneteként a fák ágain, illetve törzsén kisebb-nagyobb rákos sebek keletkeznek, mézgásodás, teljes vagy részleges ágelhalás, „leforrázott” lomb tapasztalható. A kajszi esetében a mézgásodás sokféle ok miatt jelentkezhet, többféle hatásra reagálhat így a növény. A gutaütés fogalmába a nem fertőző kórokok is beletartoznak, nevezetesen a rügypattanás utáni fagy. Amint a szakember elmondta, a gutaütés megelőzése érdekében nem szabad túltrágyázni a földet. Amennyiben mézgásodást tapasztalunk, éles késsel távolítsuk el a mézgacseppeket, és az alatta lévő elhalt, elbarnult részeket az egészséges szövetig kaparjuk ki. A műveletet a seb lezárásával fejezzük be. A betegség nagyon gyorsan terjed a fában, emiatt minél hamarabb le kell metszeni a fertőzött ágakat 25 centiméter mélységben. Egyes fajták kevésbé érzékenyek a betegségre, mint a hagyományos batul és sóvári alma, a florina léalma, de más gyümölcsfajtákból is érdemes megérdeklődni, melyek az ellenállóbbak a tűzelhalással szemben, és több fajtát ültetni a kertbe. Mindkét betegség kialakulásának esélyét csökkenti a réztartalmú növényvédő szerrel történő tél végi lemosó permetezés, amit rügyfakadás előtt meg kell ismételni.

Monilíniás fertőzés

A monilínia nevű gomba a csonthéjasokat, almatermésűeket támadja. A meggy monilíniás betegsége régóta ismert, a felelős kórokozó a meggy legveszedelmesebb ellenségei közé tartozik. A Monilinia laxa a sokfelé „elhíresült” virág- és hajtásszáradás előidézője, amely egyébként a kajszit is fertőzi. A betegség jellegzetes tünetei, hogy virágzáskor a csésze- és sziromlevelek barnulnak, a kocsány elhal. Később a kórokozó a hajtásban tovább terjedve egész ágrészek elhalását idézheti elő. a mézgacseppek megjelenése is utalhat a fertőzésre. A beteg részeken rákos sebek is megfigyelhetők. Az elhalt virágok, hajtások fokozatosan elszáradnak, és ha ezeket metszéssel nem távolítjuk el, a következő években a fákon maradva komoly fertőzési forrást fognak képezni. A betegség megelőzése, a kórokozók terjedésének korlátozása érdekében nagyon fontos a fertőzött, elpusztult „gyümölcsmúmiák” eltávolítása, illetve a beteg hajtások, ágrészek lemetszése és megsemmisítése, metszés után pedig a nagyobb sebeket olajfestékkel bekenve kell elzárni. A vastagabb ágakon vagy a törzsön lévő rákos sebek kezelése szintén nagy jelentőségű.

Pándi Annamária