Az elmúlt napokban a tél megmutatta valódi arcát, hiszen dermesztő hideg tombolt mind napközben, mind éjjel. Nincs is ilyenkor jobb, mint a négy fal közé, a befűtött lakásba visszavonulni. Nagyon nem mindegy azonban, hogy a fűtést hogyan és milyen eszközökkel végezzük. Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát-Egyesület (EKE) elnöke számos jó tanáccsal szolgált arról, hogyan fűtsünk hatékonyan és gazdaságosan otthonainkban.

János lényegre törően kihangsúlyozta, hogy minden egyes energiafogyasztás környezetromboló is egyben. „Ez egy egyértelmű dolog, tehát a legjobb energia — mindegy, hogy fűtésről vagy elektromos áramról beszélünk — a meg nem termelt energia, amire nincs szükség. Tehát ha az ember a fűtés során környezetkímélő akar lenni, akkor leginkább arra kellene koncentráljon, hogy otthonának minél hatékonyabb legyen a fűtésrendszere, hogy kevesebb energiára legyen szükség. Ehhez az kell elsődlegesen, hogy a lakások jól le legyenek szigetelve; ahhoz, hogy ne „szökjön” a meleg, meg kell bizonyosodnunk arról is, hogy jók a nyílászárók. Intézzük úgy a szellőztetéseket is, hogy gyorsak és rövidek legyenek, lehetőleg a déli órákban. Ilyenkor odakint is melegebb van, mint kora reggel, hajnalban vagy este. Ezek a lépések egytől egyig segíthetnek abban, hogy megelőzzük az energiavesztést, és abban is, hogy hatékonyan használjuk fel az energiát” — fogalmazott János.

A fűtési rendszerekkel kapcsolatban az EKE elnöke elmondta, hogy számos korszerű alternatíva áll már rendelkezésünkre. „Vannak most már nagyon modern eszközök, például a hőszivattyús vagy a geotermikus energiát is hasznosító rendszerek. Ezek rendkívül hatékonyak és mindenki számára elérhetők, hiszen Romániában is kaphatók. Ami az árukat illeti, az elkészítésük és beszerelésük általában egy nagyobb összegbe kerül, viszont utólag a legtöbb esetben megtérül. Állíthatom, hogy egy jól összeállított és kivitelezett rendszer költségei pár éven belül megtérülnek. Ezt követően sokkal könnyebben és olcsóbban meg lehet termelni a szükséges hőenergiát” — mondta az EKE elnöke.

János szerint az is sokat számít, hogy az emberek mihez tudnak hozzájutni. „Ha valakinek van egy nagyobb kertje, ahol fákat termeszt, vagy akár egy megvásárolt erdőrésze, akkor számára nyilvánvaló, hogy anyagi szempontból sokkal jobban jön ki, ha fával fűt, vagy ha egy olyan rendszer tulajdonosa, amelyikkel vegyesen, fával is tud fűteni. Azt jól tudjuk, hogy a fával való fűtés egy munkaigényes feladat: be kell szerezni, fel kell aprítani és el kell raktározni a fűtésre szánt fát, tehát kell vele foglalkozni. Itt sem szabad megfeledkeznünk a korszerű technológiáról. Vannak ugyanis olyan fahulladékkal működő kazánok, amelyek fűrészporral vagy pellettel működnek. Ezek a rendszerek már teljesen automatizáltak, és az ember beavatkozása nélkül is képesek hosszabb ideig működni. Ami az anyagi hátterét illeti ezen rendszereknek, szintén azt tudom, hogy kezdetben egy nagyobb kiadás szükséges, azonban idővel megtérül. Fontos azonban megjegyezni, hogy itt több szempont is közrejátszik, ugyanis nem mindegy, honnan szerezzük be a fűtésre szánt nyersanyagot, azaz hogy van-e hozzáférésünk olcsó, jó minőségű száraz fűrészporhoz. A boltban megvásárolt brikett, illetve pellet anyagok igencsak drágák, így véleményem szerint ez nem egy fenntartható módszer. Nem beszélve arról, hogy ez a fűtőanyag nem környezetbarát, hiszen nem tudjuk, honnan származik, milyen erdőből. Az erdők szempontjából még mindig azt lehet mondani, hogy az illegálisan kivágott fa nagy része Romániában tűzifaként kerül be a háztartásokba, általában feketén. Ez még mindig az egyik legnagyobb forrása az illegális fakitermelésnek. Azoknak, akik más eszközök hiányában kénytelenek fával fűteni, azt javaslom, hogy csakis kiszárított fát használjanak, a nedves fának a hatásfoka ugyanis sokkal kisebb, mint a száraz fáé. Nagyon fontos az is, hogy milyen típusú kályhánk vagy kazánunk van. Az egyszerű vaskályhák a legrosszabbak, ezek ugyanis amilyen gyorsan felmelegszenek, ugyanolyan gyorsan ki is hűlnek, hőingadozást okozva ezzel a lakásban. Egy jól megrakott cserépkályha, egy jól elkészített kemence vagy kandalló sokkal hatékonyabban használja fel a fát, amit beleteszünk.”

János szerint fontos megjegyezni, hogy a fának mindig nagyobb a szén-dioxid-kibocsátása, mint például a gáznak. A szakember szerit ez főleg akkor okozhat problémát, amikor az időjárásban hőmérsékleti inverzió van. „Ez egy olyan légköri állapot, amikor az alacsonyabb légrétegek hidegebbek, mint a felsők. Ilyenkor a kéményekből kibocsátott füst nem száll el a magasabb légkörbe, hanem a föld felszínén csapódik le. Ilyenkor a füst megáll a felszín feletti pár méteren, szennyezést okoz, és amikor ködfátyollal is társul, kialakul a szmog. Ezek leggyakrabban októbertől márciusig fordulnak elő. Ezt nyilván nem csak a háztartási fűtésrendszerek okozzák, hanem az ipar és a gépjárművek is hozzájárulnak a füstkibocsátáshoz” — összegzett Márk-Nagy János, az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke.

Kallós András