Vegyes bizottság létrehozását és a szabad vízi strandokat működtető cégek ellenőrzését rendelte el tegnap Altfatter Tamás kormánymegbízott az apai bányatónál történt tragédia nyomán — mint arról beszámoltunk, szombaton kora este egy 22 éves szinérváraljai fiatalember leugrott a vízibicikliről, és elmerült a tóban. Barátai azonnal a segítségére siettek, annál is inkább, mivel a fiatalember nem tudott úszni, ám nem sikerült megtalálniuk a vízben, s élettelen testét csak vasárnap délelőtt sikerült megtalálniuk a kolozsvári katasztrófavédelmi búvároknak.
Az eset kapcsán számtalan kérdés felvetül, annál is inkább, mivel idén nyáron nem ez volt az első bányatavi szerencsétlenség (pár héttel korábban a gombáspusztai homokkitermelő tavában vesztette életét egy úszni tudó fiatal), s amennyire áldás, valamiképp olyannyira átok is, hogy Szatmár megye bővelkedik szabad vizekben és fürdőhelyekben, amelyek sajnos minden évben emberéleteket követelnek. No meg a szabályok be nem tartása — Romániában ugyanis minden vízi herkentyűn (bicikli, kajak, kenu, banán stb.) kötelező a mentőmellény viselése, amit a szolgáltató a vízi eszközzel egyetemben ad át a bérlőnek. Hogy ez valóban minden esetben így is történik, annak biztosítása a vízi eszközök ellenőrzésével foglalkozó állami felügyelet (ISCIR) munkatársainak a feladata, illetve a rendőrség meglátása szerint a fogyasztóvédelmi felügyelőségé — tény és való, hogy szombaton délután a vízibicikliző társaság mindegyike megkapta a mentőmellényt, kivéve az áldozat, aki már a bérlést követően, hirtelen ötlettől vezérelve csatlakozott barátaihoz. És persze ott az érem másik oldala is: a szolgáltató átadja a mentőmellényt, amit fel is vesznek, de eltávolodva a parttól azonnal meg is szabadulnak tőle, mert melegít, mert kényelmetlen, „és különben is, tudok úszni”. Sajnos azonban ez utóbbi „indoklás” nagyon nem állja meg a helyét, hiszen a legjobb úszó is kerülhet úgy vízbe, hogy nem tud még egy karcsapást sem megtenni (beveri a fejét, elveszti öntudatát, megsérül stb.).
Az sem elhanyagolható tényező, hogy a három közkedvelt tó (muzsdaji, józsefházi, apai) egyike sem rendelkezik fürdésre alkalmas vízminőségi engedéllyel a közegészségügyi igazgatóságtól — a józsefházi és apai tó partján lévő strandok üzemeltetői csak a parthasználatért kérik (kérhetik) a belépőjegy árát, ugyanis csak az minősül kikapcsolódási övezetnek, a víz — engedély hiányában — már nem. Magyarán: aki fürdik, úszik, az saját felelősségre teszi.
S még egy „apróság” az apai tóval kapcsolatban (amiről nagyon sokan megfeledkeznek): bányató, vagyis homok- és kőtörmelék-kitermelés nyomán jött létre, s épp ezért a tó feneke nem stabil, folyamatosan mozog, változik, pontos mélysége pedig megállapíthatatlan. A katasztrófavédelmi felügyelőség két évvel ezelőtt tapogatta végig szonárral a medrét, s akkor 18–30 méter közötti mélységeket mértek, azonban a két év alatt ezek a méretek változtak — az újabb tragédiák elkerülése érdekében jó lenne, ha ezeket (a szabad vízi fürdés szabályaival együtt) mindenki szem előtt tartaná, amikor oda indul strandolni.

Szabó Kinga Mária