A kóros elhízás többek között a cukorbetegség melegágya is lehet — erre hívták fel a figyelmet az elhízás elleni világnapon. Szatmár megyében 1501 személy szerepel a statisztikákban.

Napjainkban különösen nagy szerepet kap a közbeszédben az elhízás témája. Sajnos jellemző elsődlegesen az érintettek hibáztatása helyzetükért, az életmódbeli és étkezési szokásaik elítélése. Sokan nem tudják, hogy az elhízás lehet krónikus, illetve más betegségeknek az előjele, melyek számtalan okra vezethetők vissza. A kóros elhízás többek között a cukorbetegség melegágya is lehet — erre hívta fel a figyelmet március 4-i elhízás elleni világnap. Az elhízás világnapját idén helyezték át október 11-ről március 4-re.

Az elhízás globális szintű krónikus betegség, s az általa érintettek száma az 1980-as évek óta megduplázódott, az 1970-es évek közepe óta pedig világszerte megháromszorozódott. Ma a populáció 65 százaléka olyan országokban él, ahol az elhízás évente több ember halálát okozza, mint az éhínség.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint felnőtteknél a 18,5 és 24,9 közötti testtömegindex-érték (BMI) számít normálisnak (ez alatt soványságot jelent), efölött 30-as testtömegindexig túlsúlyosnak, 35-ig elsőfokú elhízottnak, 40-ig másodfokú elhízottnak, 40 felett pedig súlyosan elhízottnak tekinthető egy személy.

Az Országos Közegészségügyi Intézet tavaly őszi adatai szerint a romániai háziorvosi rendelőkben 319 935 elhízott személyt tartottak nyilván — ebből a számadatból azonban kimaradt a fővárosi elhízott lakosok száma. Ami Szatmár megyét illeti, a hivatalos adatok szerint mindössze 1501 elhízott személy szerepel a statisztikákban, a szomszédos Máramarosban 7169, Szilágy megyében 2458, míg Biharban 22 850. A hivatalosan közölt adatokal szemben azonban az elhízott személyek száma ennél jóval magasabb lehet.

Egy romániai felmérés (PREDATORR) szerint a 20 és 79 év közötti felnőtt lakosság 31,4 százaléka van elhízva. Közülük 21,5 százalék elsőfokú elhízottnak számít, 7,2 százalék másodfokú elhízottnak, 2,7 százalék pedig súlyosan elhízottnak. Továbbá Románia lakosságának a 34,6 százaléka túlsúllyal küzd, ami tehát azt jelenti, hogy 10 emberből 6 valamilyen súlyproblémával küzd.

Ki számít elhízottnak?

Elhízásról akkor beszélünk, ha az egyén testsúlya az ideálisnál 20 százalékkal nagyobb. Orvosi értelemben túlsúlyosságról beszélünk akkor, ha a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege között. Az „elhízás” szó a szervezet egészségesnél nagyobb zsírtartalmát jelenti. Az elhízás azért jelentős probléma, mert jelentős rizikófaktor számos halálos kimenetelű betegség kialakulásában, de a vele járó csökkent munkaképesség és a társadalomra nehezedő fokozott gazdasági teher sem elhanyagolandó.

Az elhízás ma legáltalánosabban elfogadott mérőszáma a testtömegindex (BMI = body mass index). Ezt úgy kaphatjuk meg, ha a kilogrammban megadott testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Egy 180 cm magas és 80 kg súlyú felnőtt esetében: 80/(1,8x1,8)=24,69. Ha a kapott szám kevesebb, mint 18, kóros soványságról beszélünk. A BMI alapján további sovány, normális, túlsúlyos, elhízott, végül 35-ös index fölött kórosan elhízott állapotról van szó.

A tudatosságon van a hangsúly

Sajnos a társadalom többi tagja legtöbbször azt gondolja a túlsúlyos emberekről, hogy „csupán” nem megfelelő az életmódjuk, vagy túl sokat esznek, és lusták a rendszeres mozgáshoz. Az ilyen előítéletek csak tovább nehezítik az érintettek életét és azt, hogy megtegyék az első lépéseket a testsúlyuk csökkentése felé.

Kulcsfontosságú, hogy az elhízás problémájával küzdők merjenek foglalkozni a helyzettel, megértsék kialakulását, így képesek legyenek csökkenteni az olyan betegségek kialakulásának kockázatát, mint például a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések, amelyek a fennmaradó túlsúly nyomán megjelenhetnek. Az elhízás jelensége túlmutat az evési szokásokon, csakúgy, mint a krónikus betegségeké, eredhetnek genetikai, pszichológiai, szociokulturális, gazdasági vagy környezeti okokból. Azonban kimutatták egészségügyi kockázatát — az elhízás szoros összefüggésben van a 2-es típusú diabétesz kialakulásával. A cukorbetegséget nem csak a növekvő betegszám miatt kell komolyan venni — Szatmár megyében például már a 24 ezret is meghaladja a regisztrált betegek száma —, hanem azért is, mert ez a sokáig tünetmentes kór hatalmas károkat képes okozni a szervezetben. Igaz, az 1-es típusú cukorbetegséget a tudomány jelenlegi állása szerint nem lehet megelőzni, viszont a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát csökkenthetjük testsúly-optimalizálással, rendszeres mozgással, egészséges táplálkozással és a stressz csökkentésével.

Amennyiben valakinél már kialakult a betegség utóbbi típusa, az egészséges életmód, a rendszeres mozgás és a fogyás hozzájárulhat az életminősége javításához, valamint a betegsége kordában tartásához. Sokaknál azonban nem elég az ilyen jellegű odafigyelés, így a betegek terápiás kezelésre szorulnak az optimális anyagcserekontroll elérése érdekében. Az injekciós megoldások mellett ma már olyan innovatív készítmények is rendelkezésre állnak a cukorbetegek kezelésére, amiket akár vesebetegek is biztonságosan szedhetnek, és elég naponta egyszer szájon át bevenni ezeket, nem szükséges napi szintű injekciós alkalmazás.

A túlsúly és az elhízás rengeteg megbetegedés melegágya. Sosincs késő tenni azért, hogy a plusz kilók ne nehezítsék meg mindennapjainkat. A hangsúly a tudatosságon van, hogy ismerjük és tartsuk kézben saját egészségi állapotunkat.

Bumbuluţ Krisztina