December elseje a HIV/AIDS világnapja. Románia szerencsére a gyengén fertőzött országok sorába tartozik, de az évek során szembesülni kellett azzal, hogy a fertőzés nem ismer határokat.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint jelenleg közel 38 millió HIV-vel (emberi immunhiány-előidéző vírussal) fertőzött ember él a világon. Tavaly 1 700 000 új fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 770 ezren pedig elhunytak a HIV-fertőzéshez köthető okok miatt.

Az ENSZ Gyermekalapja szerint a világon óránként átlagosan 13 gyerek hal meg az AIDS (szerzett immunhiányos tünetegyüttes) nevű betegséghez köthető okok miatt, és a HIV-vírussal fertőzött gyerekek mindössze fele jut hozzá kezeléshez. Ez az EFE spanyol hírügynökség szerint azt jelenti, hogy bár a számadatok csökkennek, az AIDS szövődményeivel együtt továbbra is átlagosan 320 gyerek halálát okozza naponta a világon. A számadatokat az UNICEF gyűjtötte össze és ismertette egy eseményen a dél-afrikai Johannesburgban az AIDS elleni világnap, december 1-je előtt. A becslések szerint a világon csaknem 2,8 millió kiskorú él HIV-fertőzéssel, közülük mintegy 2,4 millióan Fekete-Afrikában, amelyet Dél-Ázsia követ mintegy 100 ezer kiskorú fertőzöttel, Kelet-Ázsia és a Csendes-óceán térsége 97 ezer beteg gyerekkel, majd Latin-Amerika és a Karib-térség körülbelül 76 ezer kiskorú fertőzöttel. Tavaly mintegy 160 ezer HIV-fertőzéses esetet jegyeztek fel a kilencéves kor alatti gyerekek körében. Közülük közel 89 ezren fertőződtek meg a terhesség és a szülés, míg mintegy 76 ezren a szoptatás ideje alatt.

A WHO az idei világnapon a közösség erejére kívánja felhívni a figyelmet, arra, hogy összefogással és támogatással, felvilágosítással, rendszeres szűréssel és megfelelő kezeléssel visszaszoríthatjuk a vírus terjedését.

Románia egyébként még mindig a gyengén fertőzött országok közé tartozik. A statisztikák 15 212 HIV-fertőzött/AIDS-es pácienst tartanak számon az országban, közülük 190-en 0–14 év közöttiek, 163-an 15–19 év közöttiek, míg 14 859-en húsz éven felüliek. 2018-ban 142 új HIV-fertőzést és 115 AIDS-megbetegedést vettek nyilvántartásba Romániában, ugyanakkor 68 személy halálát okozta a betegség. Szatmár megyében tavaly két új HIV-fertőzéses beteget vettek nyilvántartásba. A Szatmár Megyei Közegészségügyi Igazgatóság (DSP) jelentése szerint a DSP laboratóriumában 123 lakost teszteltek le HIV-fertőzésre 2018-ban. A megyében egyébként 40 HIV-fertőzöttet tartanak nyilván, mindannyian kezelésben részesülnek.

A HIV-fertőzésről

A HIV-vírus testnedvekkel terjed, vagyis vérrel, ondóval, hüvelyváladékkal és anyatejjel. Nem fertőzésveszélyes többek között a csókolózás, a puszi, a kézfogás, az ölelés, a közös pohár, evőeszköz vagy WC használata, ugyanis a levegőben, nyállal, illetve érintéssel sem terjed a vírus.

Ha megtörtént a HIV-fertőzés, utána a korai stádiumban általában influenzaszerű tünetek — rossz közérzet, láz, ízületi fájdalmak, torokfájás, nyirokcsomó-duzzanatok —, esetleg kiütések jelentkeznek. Ezek néhány nap vagy hét alatt spontán, kezelés nélkül megszűnnek. Ebben az első szakaszban igen magas a vírusszám, nagyon erős a fertőzőképesség.

Az ezt követő tünetmentes időszak akár 5–10 évig is tarthat, ezalatt a beteg közérzete jó, de a szervezetében közben alattomosan szaporodik a vírus. Ez a szakasz a HIV-vírus továbbadása szempontjából a legveszélyesebb, hiszen a fertőzött jól érzi magát, valószínűleg aktív szexuális életet él, így — ha nem védekezik óvszerrel — éveken át minden partnerét kiteszi a megfertőződés veszélyének. Nem lehet eléggé hangsúlyozni tehát, mennyire fontos a védekezés, a szűrés és az aktuális HIV-státusz ismerete. Amikor aztán az immunrendszer és a vírus egyensúlya megbomlik, fokozatosan megjelennek a visszatérő komolyabb tünetek, és a még ekkor is elkezdhető gyógyszeres kezelés hiányában végül kialakul az AIDS-betegség, azaz a súlyos, életveszélyes immunhiányos tünetegyüttes.

 Bumbuluţ Krisztina