Vidék

Hit, emberség, magyarság

2013.03.18 - 09:39

Berenden március 15. a hazatérés napja. A tegnapi ünnepi istentiszteleten és megemlékezésen háromszor annyian vettek részt, mint ahány tagja van a fogyatkozó református egyházközségnek.

„Itt vagyunk, hogy megadjuk Istennek, ami Istené, az embernek a kegyeletet, és erőt merítsünk a régiek példájából, mert így tudjuk csak teljesíteni azt, ami rá van bízva” — kezdte igehirdetését Mihály István lelkipásztor, majd így folytatta:„Az, hogy megtelt a templom, nem azt jelenti, hogy sokan vagyunk, hiszen az egyházközség már csak negyvenöt lelket számlál, de évről évre sokan jönnek haza ezen a napon, hogy újból láthassák szülőfalujukat és elbeszélgessenek az itt élő rokonaikkal, ismerőseikkel. A mai világban az ember, ha elgondolkodik, jellemző rá a „bús magyar” jelző, hiszen leggyakrabban azoktól kapjuk az arcul csapást, akikért küzdünk. Ezt akarja megváltoztatni Isten, amikor igéje által szól hozzánk ezen az ünnepi eseményen, felidézve bennünk a Hegyi beszéd „boldogságmondásait”. Jézust is azok feszítették meg, akikért jött. Ez alkalommal arra figyelmeztet, hogy a bölcső és a koporsó között a lelki kincsekben kell keresni a boldogságot. A jót kevesen hiszik el, de a rosszat megfejelve mondják tovább. Csak akkor fordulhat jobbra a világ, ha mindenki a maga helyén teljesíti a feladatát: a szülő a családban, a lelkész a szószékben, a tanító az iskolában, a közalkalmazott munkahelyén és így tovább. A feladatokat nem egymástól függetlenül kell végezni, hanem egymásért. Azok is hősök, akik nem fegyverrel harcolnak, hanem úgy végzik a maguk feladatát, hogy Isten képét hordozzák magukon. Isten útja nem más, mint az igazság és az élet útja, aminek a vége a megbocsátás, a kegyelem és a megváltás. Most azért emlékezünk a múltra, hogy alapot teremtsünk a jövendőnek. A múltból kellene példát vegyenek a vezetőink is, hogy ne uralkodjanak, hanem szolgáljanak. Amikor emlékezünk, nézzünk bele egy tükörbe, és gondolkozzunk el azon, hogy miként fognak majd emlékezni ránk”.

 

A közösség megtartása

Pataki Csaba szenátor, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy ő sokat tanult a berendiektől. Örül annak, hogy a negyvenöt tagú egyházközségnek segítséggel sikerül felújítania templomát. A mostanihoz hasonló alkalmak azt bizonyítják, hogy szívesen visszajönnek ide azok, akiket az árvíz után arra kényszerítettek, hogy hagyják el szülőfalujukat. Pataki kiemelte: nem a templom felújítása nehéz, hanem a közösség megtartása. Kovács Jenő is büszke berendi származására, bár már Nagykárolyban is otthon érzi magát, ahol harmadik polgármesteri mandátumát tölti. A nagykárolyi polgármester Károlyi László grófot idézte, aki azt mondta fiának: „Fiam, te nem azért születtél grófnak, hogy uralkodj, hanem azért, hogy szolgáld a családod és népedet”! Kovács Jenő hozzátette: „Én bizakodó vagyok, és remélem, hogy ha megújul a berendi templom, lesz ki megtöltse, mert nagyon úgy alakulnak a dolgok, hogy sokan visszatérnek Berendre. Kovács József, az RMDSZ szatmárudvari szervezetének elnöke hangsúlyozta: „A politikai hatalom nem tart sokáig, de a közösség ereje örök”.

Elek György