Puskás Tivadar Pesten született 1844. szeptember 17-én a nemesi származású, ditrói Puskás Ferenc hajózási vállalkozó és felesége, Agricola Mária első gyermekeként. Nagyapja székely földbirtokos volt, afféle mulatós kedvű, akinek a keze alatt a családi vagyon hamar romlásnak indult.

Tivadar felsőbb iskolai tanulmányait Bécsben, a Theresianumban, majd a budapesti Műegyetemen folytatta, ám 1865-ben a szülők anyagi nehézségei miatt abba kellett hagynia. A 21 éves fiatalember sokoldalú tehetség volt. Bár elsősorban a technikai tantárgyak érdekelték, kitűnően vívott, lovagolt és zongorázott. Ez utóbbi segítette első kenyérkeresetéhez 1865-66-ban a Festetics családnál. Itt kezdhette el az angol nyelv tanulását, amelyet kitartó szorgalommal folytatott. Később Angliába utazott, hogy ott folytassa tovább tanulmányait. Londonban egy angol lordnál vállalt nevelői állást, majd német nyelvórákból tartotta fenn magát. Idővel visszatért Erdélybe: 1867-ben egy angol vasútépítő cég alkalmazottja lett, mely a Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó vasútvonal kiépítésén is dolgozott. Puskás feltehetően tolmács és helyi ismeretekkel rendelkező szaktanácsadó volt az angol építésvezetők mellett, később a cég főmérnöke lett.

Bécs, Colorado, New York, Zsibó Vállalkozó kedve nem hagyta nyugodni, 1873-ban a bécsi Világkiállításon menetjegyirodát nyitott. Az ötlet kitűnőnek bizonyult, az üzlet jól ment, ám egy nap megelégelte az egy helyben ülést és kalandvágya a titokzatos Amerikába vezérelte. 1875-ben Coloradóban földet vásárolt és kis ideig arany után kutatott. Lenyűgözte az új világ ezernyi lehetőségeivel, és újabbnál újabb találmányaival. Puskás 1876-ban rövid időre visszatért Európába. Londonban és Bruxellesben távíróhálózat építési vállalkozásba kezdett. Ekkor jött a hír, hogy a philadelphiai világkiállításon A. G. Bell új találmányt mutatott be: a telefont. Puskás azonnal odautazott, hogy megnézze. Úgy látta, a távírdaközpont helyett valójában telefonközpontot kell teremteni. Pénze, kísérleti lehetősége azonban nem volt elegendő, ezért felkereste T. A. Edisont és „találmány-gyárát”, a New York melletti Menlo Parkban. Edisont meggyőzte arról, hogy a telefon nem tökéletesített távírda, hanem egy olyan eszköz, amelyet a nagy nyilvánosság számára kell hozzáférhetővé tenni, telefonközpont segítségével. Így 1876 őszétől 1877 nyaráig dolgozott a Menlo Park-i műhelyekben Edison mellett a telefonközpont tervén, amit végül is elkészített, de formálisan nem szabadalmaztatott. 1886–ban ismét visszatér Erdélybe: olajkutatásokba kezdett Zsibó környékén. A Szamos parton mintaszerű, szociális létesítményekkel ellátott olajkutató telepet épített fel. Családjával együtt odaköltözött. Bár költséges, mélyfúrásokat végeztetett, mégsem találtak megfelelő mennyiségű olajat. Mindössze a dús előfordulású földviasz (ozokerit) feldolgozására számíthattak. Termékük, a fekete gyertya azonban a befektetett tőke kamatait sem hozta vissza.

A magányos feltaláló

Családja elhagyja, felesége öröksége révén Grazba költözött. Puskás Tivadar pedig magányosan és szegényen visszatért Budapestre, ahol közben a csőd szélére jutott. De a Telefonhírmondó szabadalmaztatásával Puskás Tivadar újra a középpontba került, Európa, sőt Amerika érdeklődése is felé fordult. Az öreg Edison 1911-ben, Budapestre látogatva azt állította, Puskás volt az első, aki — harminc évvel korábban — felvetette a telefonközpont gondolatát. Erre azonban semmi forrás nem utal, sem Puskás nem állította magáról, hgy ő a telefonközpont feltalálója lenne. Edison talán a Telefonhírmondóra emlékezett, mely valóban egy telefonokból álló, központi egység köré szervezett találmány, csakhogy jóval nagyobb jelentőségű, mint a telefonközpont: ez volt az addig ismert első elektronikus hír- és műsorszolgáltató közeg a világon, a rádió és internet őse. Ezt valóban Puskás Tivadar találta fel, szabadalmaztatta is, és Budapesten működött a világon először, 1893-ban.

Zaklatott idegrendszere felmondta a szolgálatot, a betegsége tünetei a mai pánikbetegséghez fogható kilátástalan helyzeteket idéztek elő. Üzleti útra készülődött, de 1893. március 16-án, a Hungária Szállóbeli lakásán szívrohamban meghalt. Halálát az általa megalapított Telefonhírmondó repítette világgá. Edison szerint a telefon tesztelésénél Puskás Tivadar használta elsőként a halló szót (ezt a „hallom” szóból származtatják), amely a telefonálásnál azóta az egész világon elterjedt.

Stahl István