Szatmárnémetiben, a Kálvin téri Kölcsey Ferenc szobornál koszorúztak a magyar kultúra napi megemlékezés résztvevői a délelőtti eső után már tíz fokos tavaszi időben, verőfényes napsütésben tarthatták meg a rendezvény első mozzanatát.

Amilyen a jelenünk...

Itt Elek György, az ünnepség egyik szervezője szólt a megjelentekhez, ő arra hívta fel a figyelmet az ilyenfajta rendezvények fontosságára utalva, hogy olyan lesz a jövő nemzedéke, amilyen a jelennek a kultúrája. Fontos hogy civilizált és művelt nemzet legyünk, amelyik kerüli a populizmus csapdáit, tette hozzá.

A magyar kultúra egy univerzum

A több mint kéttucatnyi koszorú elhelyezése után az ünneplők átvonultak a könyvtár épületébe, amelynek aulájában folytatódott az esemény.
Itt Bessenyei Gedő István dramaturg, a szatmárnémeti Harag György Társulat művészeti vezetője volt az első beszélő, aki a magyar kultúrával és a magyar nyelvvel való első találkozására is visszaemékezett: „a magyar kultúra volt az első mese, amit életemben hallottam. A magyar nyelv mintegy önkéntelenül szaladt a tudatomba, aztán álmaim alapértelmezett nyelve is lett” - mondta. Besseneyei: „A magyar kultúra a lényem része, amely egy egész univerzum, nem csak egy vers, egy nyelv, vagy egy himnusz!„

Őrizni és továbbadni

Az esemény másik főszónoka Mészáros Orsolya volt, aki büszkén jelentette ki, hogy a magyar kultúra napján van mit ünnepelnie minden magyarnak, bárhol él is az a világban. Ezer éves örökségből meríthetünk - emlékeztetett -, ezer év távlatában mondhatjuk el, hogy a magyar kultúra sokat adott Európa népeinek és a világnak. Mit kell tennünk a kultúránkért? – tette fel Mészáros az ilyenkor magától értetődő kérdést, majd meg is adta rá a választ:
„Semmi rendkívülit. Meg kell őriznünk és tovább kell adnunk azt, amit felmenőinktől kaptunk, tovább kell azt adnunk családban, iskolában, közösségben. Kölcsey Himnusza az egyik viszonyítási pont az ezeréves távlatban; egy alkotás, amely összegzi mindazt, ami bennünket magyarrá tesz.”

Kórus és vers

Az esemény magasztos hangulatát adta meg ezt követően a Bel Canto és a Gyöngyszem Gyermekkórus közös összeállítása és a Himnusz ilyenkor is elmaradhatatlan eléneklése. Ezt közös versszavalás követte, a közönség Keresztes Ágnes művésznő irányításával szavalta el Nagy László Ki viszi át a szerelmet című költeményét.

Princz Csaba