Ressler Ştefan ügyvéd szerint az elvakult korrupcióellenes harcban oda jutott az ország, hogy a leghétköznapibb emberrel szemben is indulhat eljárás érdekellentét gyanúja miatt.

Alkotmánybírósági döntés kell ahhoz, hogy a törvénykezésbeli anomáliák megszűnjenek, nyilatkozta lapunknak Ressler Ştefan szatmárnémeti ügyvéd azt követően, hogy október hatodikán olyan döntést hozott a román alkotmánybíróság, melynek köszönhetően a közigazgatási ügymenet egyszerűsödött, és szabadabb lett valamivel az iparűzés. Az alkotmánybírák az érdekellentét vádjának nagyban teret adó büntetőtörvénykönyvbeli passzust töröltették, amely szerint érdekellentét esete forog fenn egy köztisztviselő esetében, ha a közintézmény nevében olyan céggel köt szerződést, amelyikkel a legutóbbi öt évben kereskedelmi kapcsolata volt. Ha tehát, magyarázta Ressler, egy polgármester még megválasztása előtt attól a cégtől vásárolt cipőt, amelyik megnyer egy olyan közbeszerzést, amelyiket már mandátuma idején ír ki a polgármesteri hivatal, máris eljárás indítható ellene, amit nagy eséllyel a felperes meg is nyer. Egy ettől még abszurdabb kitétele is volt a 2009-ben elfogadott Btk.-nak, folytatta az ügyvéd, melynek értelmében privát pénzt kezelő magáncégek közötti kapcsolat esetén is fennforoghat ugyanilyen érdekellentét abban az esetben, ha a partnernek felkért cégnél a felkérő cég valamelyik tulajdonosának legfeljebb másodfokú rokona dolgozik. Szerencsére ez utóbbi esetben még egyetlen eljárás sem indult, hiszen az lett volna mindennek a netovábbja, hiszen a Btk.-nak ez a passzusa alapvető, szabadkereskedelmi és iparűzési cégjogokat sért. És ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy — minden rosszhiszeműség nélkül — bűncselekményt követhetett el bárki az országban, anélkül, hogy erről tudomása lett volna.

Ressler úgy értékeli, hogy az elvakult korrupcióellenes harcban oda jutott az ország, hogy a leghétköznapibb ember is arra eszmélhet, hogy vele szemben érdekellentét gyanújával, de akár egyenesen ennek vádjával indul eljárás. Nem utólag kellene az alkotmánybíróságnak munkát adni, hogy az ilyen anomáliákat felszámolja, mutatott rá az ügyvéd, hanem oda kellene figyelni, hogy mit szavaz meg a parlament és mi megy át a szenátuson. Ezt a — részben most módosított — hibás törvényt 2009-ben az első Boc-kormány Cătălin Predoiu vezette igazságügyi minisztériuma terjesztette elő, és mindenki, még az ellenzék is megszavazta.