Néptáncosnak lenni életforma — közhely, de igaz. Ám hogy mi motivál valakit, hogy néptáncos legyen, ez az életforma vagy maga a tánc milyen szerepet tölt/töltött be a mindennapi életében, arról már jóval kevesebbet tudunk. A néptáncegyüttesek működéséről, mindennapi nehézségeikről, lehetőségeikről és korlátaikról, anyagi és szakmai kihívásairól pedig még kevesebbet — sok esetben maga a szakma is. 

A Hagyományok Háza nagy fába vágta fejszéjét, és felmérést készít egyrészt a Kárpát–medence és Moldva egykori/jelenlegi néptáncosairól, másrészt a nem hivatásos néptáncegyüttesek működéséről, két kérdőív segítségével.
A merítés nagy — hiszen elég ha csak a Szatmár megyében működő közel két tucat néptáncegyüttesre és tagjaikra gondolunk, s akkor hol vannak még azok akik már nem vagy nem teljesen aktív táncosok — ugyanakkor igen szükséges is egy átfogó összkép kialakítása érdekében. A gyűjtés eredményeit várhatóan a 2027-ben megjelenő Népművészeti Jelentésben publikálják, és ezek hozzájárulhatnak az érdeklődők tájékoztatásán túl a néptáncéletet érintő szakmai és támogatáspolitikai döntések megalapozásához is.

Jó tudni: a felmérésben táncegyüttesnek tekintenek minden olyan magyar, Kárpát-medencei nemzetiségi vagy más nemzeti tánchagyományok megőrzésével és továbbadásával foglalkozó közösséget, amely rendszeresen tart táncpróbákat, és önálló táncegyüttesi identitással rendelkezik.

A néptáncegyüttesek kérdőíve ITT, míg az egykori és jelenlegi táncegyüttestagok egyéni kérdőíve ITT érhető el.

A kitöltési határidő július 10–e, péntek éjfél. 
Az online kérdőívekkel kapcsolatos kérdéseikkel a Hagyományok Háza munkatársaihoz fordulhatnak a [email protected] e-mail-címen.

Szabó Kinga Mária

(Fotók: a szerző felvételei)