Már rég elfogadtuk a két húsvét közötti időeltolódást, a lélekben ünneplőket ez idén sem fogja befolyásolni. A buszok szombati menetrend szerint közlekednek, a boltok nyitva tartanak.

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. A Biblia szerint Krisztus, pénteki keresztre feszítése után harmadnapon, azaz vasárnap feltámadott. Bár kereszthalálával nem szabadította meg az embert a szenvedéstől, győzedelmeskedve a halál felett megváltotta bűneiktől a halandókat. Húsvétkor a kereszténység legnagyobb ígérete teljesül, mégpedig a feltámadás. Ünnep ez, mely ortodox felebarátainknak csupán egy egyszerű hétköznap. A két húsvét közötti időeltolódást már régen megszoktuk, elfogadtuk, és a legnagyobb tolerancia érvényesül mindkét részről az ünneplőkkel szemben. Ez a tolerancia a vallásszabadságból következik, melyet a román állam és legtöbb romániai munkáltató tiszteletben tart. A megosztott ünnep egyik érzelmi sajátossága — szemben azzal, amikor a két húsvét egybeesik —, hogy a hétköznapiság nyomja rá a bélyegét. A környezetünkben élő nem ünneplők húsvéthétfőn ugyanolyan morcosan mennek reggel munkába, mint az év bármelyik hétfőjén. A városi forgalom ugyanolyan nyüzsgő, mint bármelyik hét elején. A legtöbb üzlet szintén a megszokott módon nyitva tart, hiszen ünnep ide vagy oda, a profit az profit. Húsvéthétfőn a buszok szombati menetrend szerint közlekednek, a Transurban vezetősége ugyanakkor mindenkit megnyugtat, hogy a reggeli buszokkal mindenki eljuthat majd munkába vagy akár iskolába. A városvezetés ingyen parkolási lehetősége is szép gesztus. Az üzletek kirakataiban is jó felfedezni a húsvétot köszöntő feliratokat, bár az utóbbi években ezekből is egyre kevesebbet látni. A hétköznapiság látszata a lélekben is ünneplőket nem szabad befolyásolja.

Barakonyi Gergő