Január 6-án, hétfőn, vízkereszt ünnepén, a szatmárnémeti Székesegyházban tizenegy órától mutat be vízszenteléssel egybekötött szentmisét Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök.

Vízkereszt, Epiphania Domini, az Úr megjelenésének napja. Az epifánia ünnep tárgya Jézus Krisztus megjelenése volt általában, azaz születése, majd a napkeleti bölcsek eljövetele a kisded Jézushoz, Jézus megkeresztelkedése, isteni küldetésének megnyilatkozása a Jordán folyónál, és csodatévő hatalmának első megnyilatkozása a kánai menyegzőn.

A IV. századtól Jézus születésének ünnepe, a karácsony, különálló ünneppé vált, így a vízkereszt azóta a következő három jelentést tartalmazza: a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkeresztelkedése és csodatétele a kánai menyegzőn.

Vízkeresztkor nyilvánították ki Jézus születését a pogány népnek. Ennek jelképe: a három napkeleti bölcs — Gáspár, Menyhért és Boldizsár — a betlehemi csillagot követve megjelent Jézus jászolánál, s uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a kisded és édesanyja, Mária előtt.

A templomokban tömjént és vizet szentelnek, innen a magyar vízkereszt elnevezés. Az ünnephez tartozik még a vízkeresztet megelőző házszentelés. Ekkor a helybéli plébános meglátogatja híveit, megáldja a házat és annak népét, majd az ajtók szemöldökfájára krétával felírja a G-M-B betűket és az évszámot — újabban matricát helyeznek el.

A szatmárnémeti Székesegyházban hétfőn, tizenegy órától Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök mutat majd be vízszenteléssel egybekötött ünnepi szentmisét.