Hétfőn délelőtt nyílt meg Ákoson az a kiállítás, melyet a községi könyvtár és a nagykárolyi Őrállók Egyesület közösen szervezett. A helyi általános iskola nyolcadik osztályos diákjai voltak az első látogatók Lihet Mária tanárnő vezetésével.

A tárlatot a reformáció emlékünnepe alkalmából rendezték, ezért színes válogatást ad az érdeklődőknek a Biblia különböző korokban és nyelveken megjelent kiadásaiból, a gyülekezeti éneklésre szánt zsoltároskönyvekből, valamint a Szentíráshoz szorosan kapcsolódó egyéb nyomtatványokból.

Az Ákosi Általános Iskola nyolcadik osztályos diákjai voltak az első látogatók Lihet Mária tanárnő vezetésével. Ifj. Geréb Miklós, az Őrállók Egyesület titkára tájékoztatta a fiatalokat, hogy az egyesület ősszel alakult, célja a hagyományok ápolása és továbbadása Nagykároly városában és annak vonzáskörzetében. Mivel a vallás gyakorlása szorosan kötődik ennek a vidéknek a kultúrájához, ez adta az ötletet, hogy egy kiállítással tisztelegjenek a reformátorok munkássága előtt. Utalt rá, hogy a lelki ébredésnek Luther előtt is voltak szószólói, mint a tragikus sorsú cseh Jan Husz. Luther sikeréhez nagymértékben járult hozzá a könyvnyomtatás feltalálása, hiszen így tanításai rövid idő alatt eljutottak az emberekhez egész Európában, sőt a Szentírást is anyanyelvükön vehették kezükbe. Ezután Dobai Zoltán ákosi református lelkipásztor a 119. zsoltárból olvasott fel egy részletet, és arra biztatta a fiatalokat, hogy merjék kezükbe venni, fellapozni a Bibliát, mert kincset lelhetnek benne, ami egész életüket megváltoztathatja.

A kiállítás anyagában — amely egész héten látogatható az ákosi községi könyvtárban 8 és 15 óra között — olyan érdekességek sorakoznak, mint az 1660-as Váradi Biblia hasonmás-kiadása, melyet a várvédők nagy áldozattal mentettek meg a török kezéből, vagy az 1848-ból származó ún. Kőszegi Biblia. Rácsodálkozhatunk a héber és görög szövegekre is, amelyeken először foglalták írásba a szent iratokat. A régi és új, kis és nagyméretű kiadások mellett feltűnnek a két-, sőt többnyelvű poliglott Bibliák. Az énekelhető zsoltárok évszázadok óta táplálói a reformátusok kegyességének: látványos Misztótfalusi Kis Miklós 1686-os zsoltároskönyve (szintén hasonmás-kiadásban), valamint Szotyori Nagy Károly karénekeskönyve, ami az első magyar református orgonakönyvnek számít.

A megnyitó hivatalos része után Geréb Edit könyvtáros köszönetet mondott a társszervezőknek és a meghívott vendégeknek, a kisdiákok pedig kíváncsian vették birtokukba az olvasótermet.