A Sürgősségi Helyzetek Megyei Bizottsága évértékelőjéből kiderült, hogy ezekben a vészhelyzetekben 5 lakóház, 20 gazdaság, 29 trafóház és közel 23 km községi út ment tönkre.

Bár tavaly szerencsére nem történt semmilyen, nagyobb területet vagy az egész megye területét érintő katasztrófahelyzet, a Sürgősségi Helyzetek Megyei Bizottsága tagjainak segítségét hét esetben kérték különböző települések polgármesterei egy-egy rendkívüli helyzet miatt. A legtöbb riasztást a szélsőséges időjárási viszonyok — árvíz, viharossá váló, orkán erejű szél, jégeső, vihar — miatt adták ki s ezek következtében keletkezett a legtöbb — szerencsére csak anyagi — kár: megsérült vagy teljesen tönkrement öt lakóház, 20 kisháztáji (gazdasági melléképületek, ólak, silók), körülbelül 23 kilométernyi községi út, 8 híd és hidacska, valamint 4,6 kilométernyi elektromos hálózat.

A legnagyobb károkat az augusztus elejei viharok és áradások okozták, amikor Felsőberekszón két hidacska rongálódott meg, és vált nehezen közlekedhetővé 10 km a község útjaiból, majd alig három nap múltán Nagytarna község települései szenvedték meg a szeszélyes időjárást. Nagytarna, Avaspatak és Bocskó maradt ivóvíz-szolgáltatás nélkül, két lakóház és 20 gazdaság ment tönkre, öt hidacska és egy trafóház vált használhatatlanná, valamint 49 hektár mezőgazdasági terület károsodott. Kakszentmárton egy lakóházát szeptemberben fenyegette az összeomlás veszélye, és szintén ekkor vált ismét járhatatlanná a vízátfolyások miatt Felsőberekszó 10 kilométeres községi útszakasza. A kábelek meghibásodása miatt pedig szinte egész Nagykárolyban szünetelt az áramszolgáltatás december 30-től kezdődően több napon keresztül.

Az éves összefoglalóból kiderül az is, hogy valamennyi vészhelyzetet rendben és sikeresen oldottak meg — az intézmények közötti jó együttműködésnek köszönhetően is —, ugyanakkor arra is volt példa, hogy bizonyos információk nem elég gyors vagy nem elég pontos továbbítása miatt az érintett területek lakossága nem mindig értesült idejében a vészhelyzetről, illetve annak elmúltáról.

A katasztrófa- és vészhelyzetek minél sikeresebb megoldása érdekében elengedhetetlen a folyamatos felkészülés és gyakorlatozás — tavaly 21 szimulációs gyakorlatot hajtottak végre, melyek közül többe a lakosságot is bevonták, hiszen nagyon fontos, hogy ne csak a szakképzett tűzoltók, katonák, csendőrök és egészségügyiek, hanem a városok, vidéki települések lakosai is tisztában legyenek azzal, mit kell (vagy éppen mit nem szabad) tenniük egy-egy légiriadó, földcsuszamlás, áradás vagy földrengés esetén.

Szabó Kinga Mária