November 21-én a Vetési Kulturális Központban nyílik meg az a helytörténeti kiállítás, ami Török József többéves kutatási munkájának eredményeként a CoMoDi projekt finanszírozásával jött létre.

Miután Vetés Község Polgármesteri Hivatala átköltözött az új épületbe, Török József kérte az akkori polgármestert, hogy a régi hivatalt alakítsák át kulturális központtá. A Szerdahelyi-kastélyban működött a könyvtár, de azt az épületet 2011-ben lebontották, ma sem lehet tudni, miért. Egy történelmi szimbóluma lehetett volna a településnek, de az akkori vezetés ezt nem ismerte fel, más érdekek vezérelték. Abban az épületben zsákokban, nem megfelelő körülmények között tárolták a könyveket, nagy részük használhatatlanná vált. Miután Ilyés Gyula lett a község polgármestere, eldöntötték, hogy a régi polgármesteri hivatalt kulturális központtá alakítják át. Megszületett a tanácsi határozat, elkezdődött az épület felújítása és átalakítása. Ennek a folyamatnak az irányításával Török Józsefet bízták meg. A régi könyvekből amit csak lehetett, megmentettek, azóta több mint harminc személy adományozott könyveket. A kulturális központhoz került a kulturális élet irányítása: az óvári és a vetési kultúrotthon adminisztrálása, valamint különböző kulturális rendezvények megszervezése és kultúrcsoportok létrehozása. Így alakult meg például az óvári Ribiszke néptánccsoport, amely ebben az évben eddig több mint tízszer lépett fel rendezvényeken. Az önkormányzat a Vetési Albert Kultúrkör révén támogatja a tánccsoportot, néptáncruhákat vásárolt, és biztosítja a kiszállások költségeit is.

Török József 2000-ben kezdte el a község helytörténetének a kutatását. Vetésnek rendkívül érdekes és izgalmas a története. Nem csak a tárgyakat gyűjtötte, hanem minden olyan dokumentumot, helytörténeti örökséget, amelyek eltűnőben voltak. Mivel gyerekkorában sokszor volt jelen a dr. Németi János régész által irányított ásatásokon, megismerte, hogyan kell feltárni a tárgyi értékeket, később pedig, amikor házak építésekor alapokat ástak, figyelte, hogy milyen tárgyak kerülnek elő, s ha valami különlegeset látott, azt félretette. Talált egy tizenötödik századi királyfejes kályhacsempét is, ami az egyik legértékesebb vetési lelet.

A most készülő helytörténeti kiállítás úgy jön létre, hogy a vetésiek részt vesznek egy pályázatban, közösen a Szatmár megyei, a nyíregyházi Jósa András és a tasnádi múzeummal. A kiállítás három részből áll. Lesz egy régészeti, egy helytörténeti és egy néprajzi részleg. A régészeti részlegen a Török József által összegyűjtött anyag lesz kiállítva. Májusban Gindele Róbert irányításával történt egy régészeti feltárás Vetésen, ahol egy vandál település nyomaira bukkantak, ennek az anyagnak egy része is látható lesz majd a kiállításon. Ez rendkívül jelentős Vetés múltja szempontjából, mert a híres bronzraktár is ezen a helyen volt Krisztus előtt nyolcszáz évvel. Ez a vandál lelet kapocs lehet a középkor felé, de természetesen még vannak régészeti pontok, amelyeket fel kell tárni ahhoz, hogy nyomon kövessék a település történetének alakulását, magyarázta Török.

A helytörténeti kiállítás megnyitója november 21-én lesz, és ennek keretében lesz egy konferencia is. 12 órától Vetés Község Polgármesteri Hivatalának gyűléstermében mutatják be a helytörténeti kiállítást, ahol Ilyés Gyula polgármester mond ünnepi köszöntőt. A CoMoDi projektet Nagy L. Mária, a nyíregyházi Jósa András Múzeum főigazgató-helyettese mutatja be. A projekt Szatmár megyei részét dr. Szőcs Péter Levente, a Szatmár Megyei Múzeum főigazgató-helyettese ismerteti. Vetés településtörténete a kiállítás tükrében címmel Török József, a Vetési Kulturális Központ projektreferense tart előadást. Dr. Liviu Marta, a Szatmár Megyei Múzeum főigazgatója a vetési bronzdepóról, dr. Gindele Róbert régész Vetés régészeti kutatásairól, Török József a vetési Szerdahelyi-kúria digitális rekonstrukciójáról beszél. 14 órától a Vetési Kulturális Központban nyílik meg a kiállítás.

Elek György