Szabó Béla piskolti nyugalmazott mezőgazdasági mérnök egy év alatt kétszer ültet krumplit ugyanarra a területre. Az általa kidolgozott technológiával vírusmentes vetőgumót állít elő, és egy hektáron több mint 5000 kiló kiváló minőségű krumplit gyűjt be.

Szabó Béla piskolti nyugalmazott mezőgazdasági mérnök háztáji gazdasággal foglalkozik úgy, hogy közben állandóan kísérletezik. Eddig többfajta növény termesztésével próbálkozott, most úgy érzi, hogy a krumplitermesztés az, ami igazán érdekli. Többször hívott telefonon, hogy érdemes megnézni az ő krumpliföldjét, főként azért, hogy felhívjuk a mások figyelmét is arra: hogyan lehet olcsóbban nagy terméshozamot elérni. A helyszínre érkezve valóban nem mindennapi dolgot láttunk. A rendkívül jól gondozott krumpli még csak most kezd virágozni, de szárai és levelei erősek, és a magasba emelkednek.

„Nem kell csodálkozni — nyugtat meg Béla bácsi —, az, hogy még csak most virágzik, nem azt jelenti, hogy lekéstem a vetéssel, ugyanis ez már a második termés ebben az évben. Azt akarom bebizonyítani és felhívni rá az emberek figyelmét, hogy ugyanazon a területen egy évben kétszer is lehet krumplit termeszteni.”

Miután mindent megmutatott a krumpliföldön, asztalhoz ültünk, és nagy szakértelemmel kezdte el magyarázni a krumplitermesztés titkait. Elmondta, hogy az ilyen típusú termesztésnek nagyfokú gazdasági jelentősége van. Ezzel a módszerrel az elmúlt évben egy hektáron átlagosan ötvenkétezer kiló krumpli termett, míg az országos átlag 10-12 ezer kiló volt.

Immunitás

„A nagy terméshozam azzal magyarázható — mutat rá Szabó Béla —, hogy vírusmentes vetőgumót tudok előállítani. Ezen a vidéken a krumplitermesztők amiatt nem érnek el eredményeket, mert a krumpli degenerálódik, mert az itteni időjárási viszonyok nem felelnek meg a krumpli igényeinek. A krumpli Dél-Amerikából származik, ahol kétezer méter felett termett és terem ma is csapadékos és hűvös időjárási viszonyok között. Ezzel ellentétben nálunk a nyár meleg, és kevés a csapadék, a krumpli számára nem biztosítottak azok az ökológiai feltételek, amelyeket igényel. Én arra a következtetésre jutottam, hogy a degenerálódást vírusok okozzák, a vírusokat pedig a levéltetvek terjesztik.

Minden élő szervezetnek — állítja Szabó Béla — van egy belső immunitása a betegségekkel szemben. Így van ez a növényeknél, az állatoknál és az embernél is. Ha nem lenne immunitásunk, néhány nap alatt elpusztulnánk. A nyári hőségben, amikor csapadékhiány is van, a krumpli ellenálló képessége is legyengül, és nem tudja legyőzni a vírusokat. Ha már eleve vírusos vetőgumót teszünk a földbe, akkor indulásból nem számíthatunk jó terméshozamra. Ha éveken át nem újítjuk fel a vetőgumót, a terméshozam teljesen lecsökken”.

Szabó Béla elmesélte, hogy Romániában a legjobb vetőgumót a régebben zárt rendszernek nevezett székelyföldi hegyvidéken állították elő, ahol a nyár nem annyira forró, és több a csapadék. Az onnan szállított vetőgumó kilónként 1,5 lejbe és 50 bani szállítási díjba került. Mivel egy hektár krumpliföld beültetésére négyezer kiló vetőgumóra van szükség, csak a vetőgumó nyolcezer lejbe került. Ezért kezdett el gondolkodni: hogyan lehetne csökkenteni ezt a kiadást? Egyetlen megoldás: a vetőgumó helyben történő előállítása. Ekkor gondolt arra, hogy ki kellene dolgozni egy módszert a vírusmentes vetőgumó előállítására. A korai vetés betakarítása után előkészítette a talajt egy újabb vetésre, vagyis ugyanarra a területre újra krumplit ültetett. A július elején elültetett krumplinál szeptemberben kezdődik el a gumóérés, amikor már nincs az a nagy forróság, mint nyáron, a csapadékhiányt pedig csepegtetőrendszerrel lehet pótolni. Az ilyen módszerrel előállított vetőgumó kilója 50 baniba kerül, tehát az egy hektár beültetése nem nyolcezer, hanem kétezer lejbe kerül, és nem kell fizetni az ötszáz kilométerről történő szállítást.

Jó terméshozam

„Egy fejlett nyugati országban, ahol biztosított a technika, és megfelelőek az időjárási viszonyok, egy hektáron negyvenöt tonna őszi krumpli terem, nálam a korai és az őszi krumpli terméshozama meghaladja az ötven tonnát. Az őszi krumpli nálam darabszámra kevesebb, súlyra viszont sokkal több, mint a tavaszi, mert jobban kifejlődnek a gumók. Sokan megkérdezik, mi az oka annak, hogy tíz éve ugyanazon a területen termesztem a krumplit, és nem terjednek a betegségek? A magyarázat egyszerű: be kell tartani a termesztési szabályokat, rendszeresen kell használni a baktérium-trágyát, mert az rendbe hozza az egyoldalú monokultúra következményeit”.

A gazdaság udvarán két helyiségben is zsákokban áll a krumpli, három darab krumpli nagyjából egy kilogramm súlyú. „Nem raktáron állnak ezek — magyarázza Szabó Béla —, már ki vannak fizetve, csak a gazda még nem jött el utána. A legtöbb vevő visszajáró, mert ennek a krumplinak nemcsak a látványa szép, hanem az íze is kiváló, és nagyon kevés héj marad hátra a tisztításkor.”

Elek György