Ki ne vágyna arra, hogy munkája során világot lásson? Ez egy olyan kiváltság, ami keveseknek adatik meg, Varga Zsuzsi azonban sikeresen hozta össze a munkát az utazással és egy óceánjáróval utazta be Európát, amely több mint 60 országban kötött ki.

Mire is vágynak az emberek? Az emberek sok dologra vágyhatnak. Anyagi és szellemi szabadságra, több szabadidőre, utazásra, arra a bizonyos lányra vagy fiúra, egy új autóra, házra, telefonra, ékszerre, és más anyagi javakra. Vágyhatnak nagyobb elismerésre, önmaguk kiteljesedésére, képességeik fejlesztésére, és még ezernyi más dologra. Fel sem lehet igazán sorolni, hogy mi minden olyan dolog lehet, amire vágyhatnak az emberek, hogy elérjék, megvalósítsák vagy megszerezzék. A világ beutazása sokaknak az első helyen szerepel, de nem mindig sikerül ezt teljesíteni. De mi van akkor, ha az ember tehetsége kifizetődik és a hobbi átvált munkába, ami aztán megadja a lehetőséget, hogy világot lássunk? Szatmárnémetiből egy mindössze 20 éves lánynak ez összejött, Varga Zsuzsi hegedűtudását kamatoztatta és járta be Európát.

Zsuzsi már egész fiatalon megismerkedett a zene hatalmával, már hat évesen zongorázni tanult, mivel édesanyja zongoratanárnő. De végül feladta a zongorázást és egy teljesen más típusú hangszert vett a kezébe, amely jelen esetben a hegedű volt. Tanulmányait az Aurel Popp Zene- és Képzőművészeti Líceumban kezdte és végezte, majd megnyílt előtte a határ és felvételt nyert a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karára. A Szatmáron töltött évek során többször megcsillogtatta tudását, a filharmóniában is kisegítőként tevékenykedett. Ez már magában egy elismerésre méltó dolog, amellyel sokan megelégednének. Zsuzsinak ez azonban nem bizonyult elégnek, a Debrecenben töltött fél év alatt több ismeretségre tett szer, amelyek aztán kifizetődtek és így lehetősége nyílt arra, hogy felszálljon egy óceánjáró hajóra és ott zenélhessen a nagyérdeműnek.

Az óceánjárón töltött hat hónap során több mint 60 kikötőben fordult meg Európa-szerte. A hajózásról ezt mondta: „Ez egy elképesztő élmény volt. Nem is igazán tudom szavakba önteni, hogy mennyire élveztem az egészet. A fél év alatt rengeteg dolog történt velem, nem is tudom, hogy hol kezdjem. Bár az elején félelmetes volt bekerülni egy teljesen új közegbe, nem ismertem senkit, de a kollégák nagyon barátságosak voltak, segítettek mindenben, a beilleszkedésben is, lényegében nagyon családias volt mindig a hangulat. Az elején kicsit meggyötört a tengeribetegség, főleg az első pár napban volt gond, de aztán megszoktam és minden tökéletes volt.”

Zsuzsi egy vonósnégyes tagjaként lépett fel, így a klasszikus zenére összpontosult a hangsúly, és elmondása szerint a közönség visszajelzései mindig pozitívak voltak. Az óceánjáróval egy európai körúton vett részt, amely során rengeteg új embert ismerhetett meg és nagyon sok szép tájat látott, többek között kikötöttek Norvégiában, Finnországban, Svédországban, Oroszországban, Hollandiában, Olasz- Görög- és Horvátországban, az Azori-szigeteken és Afrikát is érintették. Elmondta, hogy minden országnak megvolt a saját varázsa, de talán az északi országok érintették meg legjobban a szívét. „Az egyik legszebb emlékem Norvégiához kötődik, ugyanis kikötés után elmentünk kajakozni a fjordokhoz. Dublinban is szétnézhettem, az is szép volt, ugyanis tudni kell rólam, hogy nagyon szeretem az ír zenét. Spanyolországban például egy flamenco előadáson vehettem részt, Horvátországban levendula földet látogattunk, Hollandiában a szélmalmok voltak lenyűgözőek” — fejtegette.

Ha már úgyis utazott, nem csak a tájakban és a kultúrák sajátosságaiban gyönyörködött, hanem az adott ország kulináris különlegességeit is kipróbálta. Szerinte egyébként a legfinomabbak a török és a görög ételek.

Befejezésként Zsuzsi még annyit elárult, hogy megérte azt a sok munkát és időt belefektetni a hegedülésbe, hiszen ha ezt nem teszi, valószínűleg nem lett volna része ezekben az élményekben. „Egyáltalán nem bántam meg, hogy vállalkoztam erre a feladatra. Nagyon jó érzés az, amikor két hobbid egyesülni tud és a zene segítségével eljutsz olyan helyekre és országokba, ahova lehet, hogy másképp sose jutnál el. Decemberben, ha minden jól megy, akkor ismét felszállok a fedélzetre és ez már világ körüli út lesz” — mondta zárásként.

M. Filipp Dávid