Tegnap a Nagykároly-kertvárosi Református Egyházközség negyedik alkalommal szervezte meg a Házasság Napját.

Nagy Erika sárközújlaki református lelkipásztor, a Szatmári Református Egyházmegye missziói előadója igehirdetésében hangsúlyozta, hogy a család a társadalom alapja, s egy egészséges társadalom csak úgy működik, ha egészséges családok alkotják. Amikor családról beszélünk, az egy férfiból és egy nőből áll, valamint a gyerekekből. A házasság egy férfi és egy nő szövetsége, nem csak egy összetartozás, nem csak egy boldog létezés, testi vonzalom, lelki érdeklődés, nem csak egy olyan érzés, ami idővel mássá tesz bennünket, hanem egy szövetség, ami egy életre szól. Nem véletlen, a mesék is így fejeződnek be: boldogan éltek, míg meg nem haltak. A boldog családban a gyermekek elégedettek, ha látják, hogy szüleik szeretetben vannak együtt. Mindent megtesznek egymásért, hogy boldogok legyenek. Az ilyen szülők gyermekei is boldogok. A Házasság Napja nem egy Bálint-nap, nem csupán a szerelmesek napja, hanem egy olyan nap, amelyben megerősödhet bennünk a küldetésünk, hiszen bennünket így teremtett meg az Úristen. Nem hiába írja a Biblia első lapjain: látta Isten, hogy nem jó az embernek egyedül lenni, hozzáillő segítőtársra van szüksége. És szerzett Isten az embernek segítőtársat, hozzá illőt. Felteszi az ember a kérdést: hogyan kell boldogan élni? Hogy tudjuk megtartani a házasság első napjaiban megélt boldogságot? Minden ember boldog szeretne lenni, de gyakran felvetődik a kérdés: hogyan kell azt csinálni? A házasság szó nevében benne van, hogy mit kell tenni a szövetség megőrzéséhez. Házat kell építeni, lelki házat, a szövetség házát. Isten ajándékba adja egymásnak a házastársakat, éppen ezért Isten ajándékaként kell tekintsük házastársunkat.

Az igehirdetést követően a házassággal kapcsolatos kórusművet adott elő a Pro Ecclesia vegyeskar, majd ugyanilyen jellegű énekszámokat adott elő Speth József szaniszlói kántor. Szavalt Bencze-Kádár Orsolya segédlelkész.

Elek György publicista a Párválasztás, párkapcsolat, házasság, család című könyve alapján beszélt az emberi kapcsolatok, ezen belül a házasság fontosságáról, annak szépségeiről és problémáiról, valamint a házasságon belül jelentkező problémák megoldásának lehetőségeiről. A történelem folyamán a házastársi kapcsolatok nagyon sok megpróbáltatásnak voltak kitéve, különböző korokban más és más külső hatások és érdekek befolyásolták a házasságok létrejöttét, majd azok menetét. Érthetetlen, hogy ma, amikor a házas felek saját akaratból, saját döntéseik alapján kötnek házasságot, azok több mint fele felbomlik, de a megmaradtak nagy részét sem lehet boldog házasságnak nevezni. Kötete megírásakor Elek György különböző területeken elmélyült szakembereket kérdezve igyekezett választ adni azokra a kérdésekre, amelyek az utóbbi évtizedekben felvetődnek. A szerző nem ért egyet azokkal, akik a mai fiatalokat teszik felelőssé azért, mert kezdenek kihalni az érzések, kezdenek jelentéktelenné válni az emberi kapcsolatok, hanem azokat a felnőtteket, akik a „szabadság” örvényében hátrahagyják a kötődéseket, és a mindent szabad elv alapján rossz példát mutató életmódot gyakorolnak.

Tolnai István, a Nagyároly-kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora az eseményre meghívta azokat a házaspárokat, akik az egyházközség megalakulásának évében, 1996–97-ben kötöttek házasságot az új egyházközségben. A harminchat párnak több mint a fele elvált, több mint tíz elköltözött, tegnap öt pár jelent meg és vette át a díszoklevelet. Az ünnepi esemény a lelkészhivatal gyűléstermében folytatódott, ahol szeretetvendégségen beszélték meg a házassággal kapcsolatos örömöket és nehézségeket.