A görögkatolikus egyházban negyven napig készülnek a karácsonyra, ennek az időszaknak közismert elnevezése itt is az advent. A karácsonyi böjti időben a görögkatolikusoknál nem négy, hanem hat héten át égnek a koszorú gyertyái.

A hagyományos adventi koszorú ebben a felállásban nem lenne elegendő: ha már az első vasárnap meggyújtanák, akkor az utolsó két hétben nem lenne mit meggyújtani, ha csak a harmadik vasárnap kezdenék az előkészületet, akkor a görögkatolikus hagyomány szenvedne csorbát, csak egyszerű lakásdísz maradna, megfelelő liturgikus tartalom nélkül. A karácsonyig tartó komoly önmegtagadás azért is fontos, hogy a lélek jobban tudjon ráhangolódni az ünnepre. Mint minden böjtnek, ennek is az a fő üzenete: állítsuk vissza a test fölött a lélek uralmát. Ezen felül több ünnep is van ebben a negyven napban: az Istenszülő templomba vezetése, Szent Miklós ünnepe, Szűz Mária szeplőtelen fogantatása, Szent Anna csodálatos foganása. Ezeket nem véletlenül szerkesztették pont karácsony elé. Például a boldogságos Szűz templomba vezetésével, Mária templomi neveltetése, hivatására történő készülete megmutatja, hogyan kell nekünk is elkezdenünk a várakozást. Szent Miklós emléke a karácsony küszöbére esik: az istenszeretet és emberszeretet forrása, az ajándékozás előszele. Ajándékkal kedveskedünk a gyermekeknek, és a legnagyobb ajándékozóra figyelünk, aki Fiában önmagát adja ajándékba nekünk.

A nagypeleskei hittanosok minden egyes gyertyagyújtás alkalmával külön szertartást tartanak a templomban. Elmélkedéssel, rövid tanulságos történettel, versekkel, imádsággal — figyelembe véve a napi evangéliumi szakasz mondanivalóját — rávilágítanak a készület lényegére. A Szent Liturgia végén körbeállják a hatgyertyás adventi koszorút, előre meghatározott sorrendben szólnak a karácsonyi készületről, a lelkipásztor vezetésével imát mondanak, majd egy „bónusz” történettel zárják az elmélkedést. Ezt követően az ikoőrzők apródja, vasárnapról vasárnapra meggyújtja a soron következő gyertyát.

A hatgyertyás adventi koszorú nemcsak a templom dísze, hanem otthoni vallásos életünk kelléke is. Az ilyenkor felállított koszorú a házi oltárra kerül és a vasárnapi közös családi ebéd előtt a családfő meggyújtja rajta a következő gyertyát. Így él tovább a magyar görögkatolikusok karácsony-készületi hagyománya, a szokáson túl megtelik lelki, belső tartalommal és nem engedi, hogy a külsőségek zavarában elvesszünk és elhomályosítsa figyelmünket Krisztus születésének ünnepéről a világ reklámzaja.

Ifj. Pallai Béla parókus