Hat hónap alatt szeretné felmérni Raluca Turcan munkaügyi miniszter, hogy hazánkban a garantált minimáljövedelemmel rendelkező személyek közül kik azok, akik valóban rászorulnak, illetve azt, hogy hányan munkaképesek. A jövő hét elején induló országos ellenőrzési akció a Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökségének (AJPIS) és a Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökségek (AJOFM) munkatársaira ró plusz terhet. Tivadar Ildikó, a Szatmár Megyei Szociális Kifizetési és Felügyelőségi Ügynökség vezetője a téma kapcsán megkeresésünkre elmondta, hogy egyelőre nem kapták meg az ellenőrzési akció pontos menetét, de készülnek rá. Megyénkben egyébként tavaly decemberben 3468 garantált minimáljövedelemmel rendelkező személyt tartottak nyilván. A legtöbben Szokond (302), Sződemeter (152), Érendréd (150), Túrterebes (145), Hadad (131), Pálfalva (121) és Terebes (110) községekben, illetve Nagykárolyban (203) részesülnek szociális támogatásban, míg a legkevesebben Egri (2), Berekszó (5), Ráksa (7), Szamosborhíd (8) és Vámfalu (8) községekben vannak. A megye városainak tekintetében kiderült, hogy Szatmárnémetiben 67, Tasnádon 99, Sárközújlakon 37, Erdődön pedig 75 szociális segélyben részesülő személy szerepelt a nyilvántartásban.

Munkahely-feltérképezés

Az átfogó kampánnyal kapcsolatosan megkerestük Simona Derşidant, a Szatmár Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Ügynökség igazgatóját is, aki elmondta, hogy ők legelőször a munkaadókkal fogják felvenni a kapcsolatot, hogy beazonosítsák azon szabad munkahelyeket, melyek szakképzés nélkül, alacsony iskolázottság mellett is betölthetők, hiszen sajnos a legtöbb szociális segélyben részesülő személy, aki munkaképes, nem rendelkezik sem szakképzéssel, sem iskolai tanulmányokkal. „Mi az eddigi években is igyekeztünk segíteni a nehezen alkalmazható munkanélkülieknek, de tavaly a világjárvány miatt nekünk is nehezebb volt a dolgunk, hiszen sok cég függesztette fel tevékenységét. Nagyon nehéz olyanoknak munkát találni, akiknek nincs semmilyen végzettségük, és sok esetben írni-olvasni sem tudnak. A szakképzést igyekszünk kurzusaink keretében biztosítani, míg az elemi iskolai dolgok elsajátítása végett a Második esély program felé irányítjuk az érintetteket” — mondta az igazgatónő. A munkaközvetítésben ugyan tudnak segíteni az AJOFM munkatársai, ám arról a munkaadó dönt, hogy kit alkalmaz végül, és nem lehet elítélni, ha startból egy szakképzett személyt vesz fel, nem pedig olyat, akit be is kell tanítani, fogalmazott Derşidan. „2019-ben több olyan személynek sikerült a munkába állását támogatni, aki a veszélyeztetett kategóriába tartozik. Minden egyes esetnek örülni kell, hiszen azt jelenti, az érintett megértette: nem a munkanélküliség jelenti a megoldást, hanem az, ha munkába áll. Tavaly is több programot bonyolítottunk le, melyek eredményeként szociális támogatásban részesülő személyek, illetve fiatal, szakképzetlen, nehezen alkalmazható személyek jutottak munkához. Higgyék el, nem könnyű a munka, amit velük folytatunk, de minden tőlünk telhetőt megteszünk. Meg kell értsék az érintettek, hogy nem ellenük irányuló kampányról van szó, hanem segíteni, útba igazítani szeretnénk őket” — összegzett Simona Derşidan.

Sógor Beáta