A kisgyermekeknek adott, hagyományos védőoltások rendkívül hatékonyak az életveszélyes betegségek megelőzésében — nyilatkozta dr. Mihai Craiu egyetemi docens, a bukaresti Alessandrescu-Rusescu Gyermekegészségügyi Intézet gyermekgyógyász főorvosa, a szülők körében rendkívül népszerű tájékoztató Facebook-oldal, a „Spitalul Virtual pentru Copii” (Virtuális Gyermekkórház) szerzője.

A szakember kihangsúlyozta, hogy az alkalmazott vakcinák, amelyeket a kisgyermekeknek adnak be a világ minden országában, rendkívül jól tanulmányozottak, és nagyon hatékonyak a potenciálisan halálos betegségek megelőzésében. „A kanyaró ölhet, a tetanusz halálhoz vezethet, a diftéria végzetes lehet” — figyelmeztetett az orvos.
„Mielőtt megtagadja a kötelező oltási rendben szereplő vakcinát, nyugodtan beszéljen orvosával! Kérjen egy második véleményt is, ha még mindig kétségei vannak. Ha az orvosi konzultáció alkalmával nem is tud dönteni, ez nem szégyen vagy elítélendő cselekedet. Normális, hogy vannak aggodalmai… De jó lenne ezekről az érzelmekről, aggodalmakról egy másik orvossal vagy egészségügyi szakemberrel konzultálni, nem pedig dr. Google-lel” — húzza alá a gyermekorvos a Virtuális Gyermekkórház Facebook-oldalon írt üzenetében.

A gyermekgyógyász főorvos szerint az oltási lefedettség csökkenésének jelensége nem új keletű, több mint egy évtizede megfigyelhető Romániában. Az elmúlt hónapokban azonban az Országos Közegészségügyi Intézet szakemberei aggasztó helyzetet észleltek a nemzeti oltási programban szereplő vakcinákkal történő immunizálási kampányban: valószínűleg a COVID-19-világjárvány hatásai kapcsán felgyülemlett érzelmek, az álhírek és a riasztó, téves információk sokasága a szülőkre is kiterjedt, így minden eddiginél kevesebben oltatják be gyermekeiket. „Kötelességem elmondani azoknak, akik haboznak, hogy a hagyományos oltások, amelyeket a kisgyermekeknek adnak világszerte, rendkívül jól tanulmányozottak és hatékonyak a halálos betegségek megelőzésében” — emelte ki dr. Mihai Craiu.

Mik a „hagyományos” oltások?

A gyermekek oltását Romániában az úgynevezett oltási naptár, az Országos Oltási Rend alapján végzik, vagyis az egyes oltások meghatározott életkorokban adandók. Léteznek olyan állapotok, amikor az oltások beadása nem vagy csak későbbi időpontban javasolt. Ilyenek például a következők: lázas betegség, immunológiai károsodás, az oltóanyag valamely komponensével szembeni túlérzékenység, a kórelőzményben súlyos szövődmény az adott oltás beadása után, bizonyos idegrendszeri betegségek.
Az érvényben lévő Országos Oltási Rend szerint az első két kötelező védőoltást az újszülöttek kapják meg még a szülészeteken: a világra jövetelüket követő 24 órán belül B típusú hepatitisz ellen oltják be a kicsiket, valamint a tuberkulózis és agyhártyagyulladás elleni BCG-oltással immunizálják őket. Két hónapos korukban a diftéria, torokgyík, gyermekbénulás és ismét a B típusú hepatitisz ellen oltják immár a családorvosok a kicsiket, majd 4 hónapos korban megismétlik ugyanezt a szakemberek. A következő kötelező oltást a 11 hónapos babáknak írja elő a szaktárca oltási naptára, amikor az előző két oltást újból megismétlik, egyéves korban pedig az első ROR-vakcinával immunizálják a gyerekeket. A kanyaró, rózsahimlő és mumpsz elleni kombinált ROR-oltást nagyon fontos még gyermekkorban alkalmazni, hiszen a legtöbb orvos is úgy tartja, hogy ezeken a betegségeken jobb minél fiatalabb korban túlesni. 
A kombinált ROR-oltást ezt követően a gyermek 5 éves korában kell megismételni. A hatéves gyerekek szintén kötelezően meg kell kapják a diftéria, torokgyík, szamárköhögés és gyermekbénulás elleni vakcinát.
Az utolsó kötelező gyerekkori védőoltást a 14 éves korosztály számára írja elő a szaktárca jelenleg érvényben lévő oltási rendje, ekkor ismét diftéria, tetanusz és szamárköhögés elleni vakcinát kapnak a diákok.

Miért immunizáltatjuk a gyermekeket?

A védőoltásoknak köszönhetően napjainkban számos fertőző betegség rendkívül ritka, így néha elfelejtjük, hogy ezek a fertőző betegségek milyen veszélyt jelentenek, milyen súlyos következményeik lehetnek. Ha az emberek nem kapnák meg a védőoltásokat, visszatérne több ilyen fertőző betegség és az általuk kiváltott járványok is. 
A csecsemők és kisgyermekek fogékonyabbak és védtelenebbek a különböző kórokozókkal szemben, mert ebben az életkorban még nem alakult ki az optimális immunválaszadás képessége a fertőzésekkel szemben. Az oltások célja, hogy a megbetegedés esélyét csökkentsék. 
Mint minden más gyógyszer, a védőoltások után is felléphetnek mellékhatások, leggyakrabban fájdalom, gyengeség, bőrpír az oltás helyén, vagy ritkán akár súlyosabb mellékhatás is. A védőoltások előnyei viszont összességében egyértelműen meghaladják a kockázat mértékét. Ne feledjük, hogy számos, nemrégiben még igen súlyos, tömeges járványokat vagy akár halált okozó fertőző betegség (torokgyík, szamárköhögés, járványos gyermekbénulás) azért nem jelent már veszélyt a gyermekekre, mert oltunk ellenük.

Bumbuluţ Krisztina