Több mint százan gyűltek össze szombaton este a Lépésházban a télűző – tavaszcsalogató Maszkurabálba, amelynek nem csak a megnevezése volt maszkabál, hanem valóban mindenki álarcot-jelmezt öltött, részben a mulatság kedvéért, részben mert a szigorú kitét szerint álarctalanul be sem lehetett volna lépni. 
A kupicányi Isten hozott pálinka még jóformán végig sem „csurdogált a gigákon”, máris kezdődött a vidám és néphagyományokat felelevenítő momentumok sora, amelynek hangulatát a Borókás Vonósok alapozták meg mini-koncertjükkel.

A Röpike Néptáncegyüttes bolondozása alaposan megdolgoztatta a rekeszizmokat  —már a belépőjük megnevettetett mindenkit, ugyanis most a fiúk húztak szoknyát, kötöttek kendőt, a lányok pedig bajuszt–szakállt pingáltak arcukra, pörge kalapot csaptak a fejükbe s így perdültek táncra, sőt hagyományőrzésként egy kicsúfoló téltemetést is bemutattak. Mint az együttest vezető Kása Melindától megtudtuk, néprajzi s zömében székelyföldi gyűjtésekből állította össze a humoros mondásokban bővelkedő műsort, amelynek minden pillanatát nem csak a nézők, de az előadó röpikések is nagyon élveztek.

Az Erdélyi Hagyományok Háza segítségével megvalósított Maszkurabál fénypontját érthető módon a nevesincs kiszebáb elégetése jelentette amely hegedűszó, no meg a jelmezes sokadalom vidám biztatása közepette lett az enyészeté, a mulatság kezdetén megírt bánatlevelekkel együtt. Az igazi meglepetés azonban csak ezután következett: a hatalmas lángokkal égő tüzet táltosdobosok vették körbe, ősi dallamokat megszólaltatva.

„Ezen a hétvégén tartott egyesületünknél képzést Szakrális motívumok nemezen címmel Aba Ákos, köszönhetően a magyarországi Hagyományok Háza támogatásának, s készítettek nemezből hordozókat a táltosdoboknak. Ami persze azt is jelentette, hogy a képzésre érkezők magukkal hozták a dobot is, hiszen minden hordozó egyedi, méretre készül. S ha már így összegyűltek a dobok és a táltosok a Maszkurabál napján, úgy döntöttek: a tűz körül meg is szólaltatják hangszerüket, különleges hangulatot teremtve.” – magyarázza Szejke Judit.

Farsangi bálhoz illően a maskarások kora hajnalig ropták fáradhatatlanul a táncot, Major Andor és népi zenekara pedig húzta, szintén fáradhatatlanul a muzsikát— apróbb pihenőket csak annyi időre tartva, amíg eltüntették tányérjukból az ízletes falatokat. 

Szabó Kinga Mária 

Határtalanul rovatunk a Culture Plus Egyesülettel partnerségben a Nemzeti Együttműködési Alap-NEA támogatásával valósult meg. 

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!