Petőfi körtefája annak a fának az ivadéka, amely alatt a költő az utolsó estéjét töltötte. Emiatt több mint érdekesség: történelmünk egyik tanúja, kultúránk része. Ezt a fát Kovács Gyula —  a Tündérkert mozgalom elindítója, lelke és motorja — kutatta fel, és oltotta tovább, hogy jusson mindenhová a Kárpát-medencében.
Ugyanakkor Petőfi körtefája  a tiszteletbeli képviselője az őshonos és tájfajta gyümölcsfáknak, vagyis azoknak a fáknak, amelyek a Tündérkerteket alkotják.

 A Tündérkert a hagyományos gyümölcsészet helyszíne, ott ahol a Kárpát-medencéből jött, vadalanyba oltott őshonos  és tájjelegű fák vannak, ahol a fákat természetük szerint kell tartani, nem metszeni, nem permetezni. Nem is igénylik ezt, mert rezisztensek, a vadalany pedig önmaga koronáját szabályozza. A Tündérkert az értékmentés, a hagyományőrzés helye és, mondjuk ki: a csendes és cselekvő hazaszereteté. Annak a hazának, amelyet Illyés Gyula a magasban képzelt el, átívelve a mesterségesen ránkkényszerített határokon. A Tündérkert a kivárás helye, annak a kivárása, hogy a fa felnőjön és termőre forduljon, anélkül, hogy erőszakot tennénk vele. Cserébe az őshonos fa nem kér, csak ad: tiszta „bio” gyümölcsöt és a nyári melegben kellemes árnyat, akár egy évszázadon át, ezért az utódainkról való gondoskodás helye is. A Tündérkert egy rezervátum, egy gyűjtemény a pusztulásra ítélt fák menedékhelye, egy felbecsülhetetlen értékű génbank. És végül:  a Tündérkert a visszatanulás helye, azé a tudásé, ami a hagyományos gyümölcsészethez tartozik, úgy mint a haszonvétel (pálinka , aszalvány, ecet, sütemény) és gasztronómia. 

A Petőfi 200 emlékév alkalmával Kovács Gyula és Magyar Kulturális Alap meghírdették a Petőfi körtefájának a Kárpát-medencei  terjesztését. A kőszegremetei Első Partiumi Tündérkert nevű projektem  révén elvállaltam azt a megtisztelő feladatot, hogy  Szatmár megye és Erdély 12 helyiségébe eljuttassam a Petőfi körtefáját. Egyik legfontosabb stáció a híres gyümölcstermelő magyar falu, Kőszegremete, ahol a hagyományos Széchenyi-ünnepség alkalmával egy Tündérkert is létesült, egyelőre 25, jobbára Szatmár megyei őshonos gyümölcsfával. A gondviselés úgy alakította, hogy a reformkor két nagy óriása a lánglelkű költő és a legnagyobb magyar az elszakított részeken egymás mellett helyet kapjanak.

Köszönet  nt. Sziszik József  lelkipásztornak, a református gyülekezetnek és Dohi László Attila alpolgármesternek hogy befogadta Petőfi körtefáját és a fák ültetésében segítséget nyújtott. Isten áldja Kőszegremetét!

Csókási-Budaházi Attila

Határtalanul rovatunk a Culture Plus Egyesülettel partnerségben a Nemzeti Együttműködési Alap-NEA támogatásával valósult meg.