Az EU-ban korlátozni fogják 2021 áprilisától a feldolgozott élelmiszerek megengedett transzzsírtartalmát. A telítetlen zsírsav növeli a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát.

A telítetlen zsírsavak egy sajátos típusát alkotó transzzsírok megtalálhatók az Unióban kapható élelmiszerekben, és fogyasztásuk a többi tápanyaghoz képest a leginkább növeli a szívkoszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. Az Európai Bizottság rendelete alapján a transzzsírsavakat korlátozni fogják 2021. április elsejétől: az iparilag előállított transzzsírok mennyisége nem haladhatja majd meg a 2 grammot 100 g zsiradékban.

A transzzsírsavak természetesen kis mennyiségben előfordulnak bizonyos élelmiszerekben, például húsokban és sajtban, de közegészségügyi kockázat csak az olyan ipari vagy mesterséges transzzsírokból származik, amelyeket növényi olajok részleges hidrogénezésével állítanak elő, ezekben pedig bővelkednek a margarinok, gyorsételek, felvágottak, bizonyos pékáruk és sütemények, kekszek, a mikrohullámú sütőben elkészíthető pattogatott kukoricák, chipsek, zacskós levesek.

Az élelmiszergyártók pedig jó ideje használják, mivel javítja a termékek állagát, a margarint például könnyen kenhetővé teszi hideg állapotban is, hosszabb ideig megőrzik minőségüket a termékek, mert ezáltal csökkentik az avasodásra hajlamos zsírsavak arányát.

A hidrogénezett növényi olajoknak azonban nagyon káros hatásuk van az egészségre, mert sok bennük a rossz koleszterin, növelik a szív- és érrendszeri betegségek, az agyvérzés és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, a fogyasztásuk pedig évente legalább 50 ezer európai lakos haláláért felelős.

Az európai országok közül egyébként Dániában vezették be először a transzzsírra vonatkozó mennyiségi szabályokat 2004-ben. Azóta ezek csaknem eltűntek az élelmiszerekből, ennek következtében 2012–2015 között 100 ezer ember körében átlagban 14,2 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozások száma évente. Dánia példáját azóta Svájc, Ausztria, Izland, Norvégia és Magyarország is követte, ezekben az országokban már csökkentették az élelmiszerek megengedett transzzsírtartalmát.

Köztudott, hogy itthon rengeteg a szív- és érrendszeri megbetegedéssel küszködő lakos, a megyék közül pedig Szatmár hosszú évek óta az élen jár. A bizottság becslése szerint a transzzsírokban bővelkedő élelmiszerek fogyasztása rengeteg romániai egészségét teszi tönkre, és évente legkevesebb 3 ezer lakos halálát okozza. A transzzsírsav ugyanis emeli a rossznak mondott, érelmeszesedést fokozó LDL-koleszterin szintjét, gyulladásos folyamatokat táplál a szervezetben, még a szív membránját is károsíthatja. Mindent egybevetve 23 százalékkal növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, rontja a nők fogamzóképességet, károsítja az újszülöttek idegrendszer-fejlődését, és növeli az emlőrák kockázatát.

Amíg pedig életbe lép a rendelet, tudatos fogyasztókként nem árt elkerülni minden olyan feldolgozott élelmiszert, aminek a csomagolásán az összetevők között „hidrogénezett növényi olaj” vagy „részlegesen hidrogénezett növényi olaj” szerepel, és jó, ha magunk készítjük el ételeinket jó minőségű alapanyagokból, hevítést jól bíró olajok használatával.

Bumbuluţ Krisztina