Anyanevelési előadással, pályázati tájékoztatóval, eszközbemutatóval egybekötött méhészeti szakmai napot rendeztek Krasznán, a találkozón a szilágyságiak mellett a bihari és a szatmári méhészek is részt vettek — számolt be a Partium Vidékfejlesztéséért és Mezőgazdaságáért Egyesület a honlapján, a partiumigazda.ro-n.
Krasznán, a helyi művelődési otthon nagytermében gyűltek össze március 30-án a történelmi Partium területén tevékenykedő álló- és vándorméhészek. A rendezvényt a Partiumi Falugazdász Hálózat Szilágy és Szatmár megyei falugazdászai is megtisztelték jelenlétükkel. A találkozónak apropót adó Méhész Szakmai Nap szervezői nevében Kovács Szabolcs, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetője köszöntötte a résztvevőket, majd átadta a szót az előadónak meghívott szakembereknek.

Elsőként dr. Tófalvi Melinda korondi bioméhész osztotta meg tapasztalatait a partiumi méhésztársakkal. Családi méhészetükben 300–500 méhcsaláddal foglalkoznak: az állomány nagy részét vándoroltatják, emellett mézkiszereléssel és méhészeti termékek árusításával egészítik ki tevékenységüket. Melinda a családi vállalkozáson belül — elismert elit méhészetként — anyanevelésre összpontosít: munkája, tudása és tapasztalata alapján az anyanevelési tevékenységéhez kötődően igyekezett minél több hasznos, gyakorlati információval ellátni a krasznai találkozóra összesereglett méhészeket. Beszélt a méhcsaládok és az anyák szelekciós szempontjairól, a nemesítés komplexitásáról és természetesen a méhanyanevelés technológiájáról is. Az anyanevelés viszont nem könnyű: a méhésztől a méhészeti tevékenységek közül a legtöbb odafigyelést és precizitást igényli. Azon méhészek számára, akik saját nevelés helyett inkább a fiatal, párosodott méhanyák vásárlása mellett döntenek, a szakember azt tanácsolta, hogy az állományuk erősítésére és genetikai sokszínűségének megőrzésére az új anyákat minél kisebb számban, minél több anyanevelőtől vásárolják.
Kiss Miklós székelyföldi falugazdász, gyakorló méhész az RMGE Maros szervezetének képviseletében a méhcsaládok varroa atka elleni biovédekezési lehetőségeiről beszélt. A fertőzöttség ellenőrzésére, az atkahullás számszerűsítésére nagyon ajánlott a higiénikus aljdeszkára felhelyezett olajos papír. A vizsgálatot több családnál, a kaptársor vagy méhészpavilon több pontján elhelyezett kaptárban is érdemes elvégezni.

A varroa atka elleni biokészítmények közül a hangyasav, a tejsav és az oxálsav használatáról beszélt. Az oxálsav használatára részletesen is kitért: főként, hogy a bioméhészkedésben nélkülözhetetlen szert szublimálva, csurgatva és tartós hordozón is alkalmazhatjuk. A fedett herefiasítás rendszeres elvétele is gyakori módszer, de Kiss Miklós tapasztalata szerint az atkagyérítésben a herefias eltávolításának már nincs túl nagy jelentősége. Az atka elleni kezelés hatékonysága jobban növelhető, ha előtte zárkázzuk az anyát, azaz a kezeléshez a fiasítás irányított átmeneti korlátozásával teremtjük meg a feltételeket. Az alternatív kísérleti fázisban levő készítmények, hatóanyagok közül a komlósavakra, az illóolajokra és a timolra is kitért, de a varroa atkával szembeni használatukat fenntartásokkal és csakis kiegészítő kezelésként ajánlja.
Szilágyi Krisztina, a LAM Mikrohitel partiumi területi képviselője a gazdáknak kínált hiteltermékeket mutatta be. Röviden vázolta a földvásárlásra, a tenyészállatok beszerzésére, illetve gépek, haszonjárművek és mezőgazdasági eszközök vásárlására kínált hiteltermékeket is. Elmondta, hogy a kölcsönt nemcsak új, hanem használt gépek, traktorok vásárlására is igényelhetik a gazdák, a törlesztőrészleteket pedig a mezőgazdasági tevékenység és bevételtermelő képesség szezonalitásához igazítják.

A méhészeknek szóló pályázati lehetőségekre Pap Dénes Zsolt pályázatíró tért ki. Az egyetlen program, ami idén biztosan elindul, az Országos Méhészeti Program, amely keretében gyógyszerek, méhanyák, méhcsaládok és speciális méhészeti eszközök, továbbá méhészöltözékek, kopónak számító használati tárgyak vásárlására lehet — utólagos visszatérítéssel és a beszerzési költségeket bizonyos arányban fedő — támogatást kérni. A vándorméhészek — a nagyobb értékű felszerelések közül — a méhcsaládok szállítására használt utánfutó, valamint a rakodást megkönnyítő emelődaru vásárlására pályázhatnak. A pályázatíró szakember felhívta a figyelmet, hogy csak azok a méhészek pályázhatnak, akik hivatalosan bejegyezve, méhészeti azonosítóval végzik tevékenységüket, ugyanakkor — új követelményként — az előző évben támogatásra jelölt méhcsaládok száma sem csökkenhet 30 százaléknál nagyobb mértékben. Ez azt jelenti, hogy aki tavaly 100 méhcsaláddal pályázott, annak idén is legkevesebb 70 családdal kell rendelkeznie — nyomatékosította a szakember. Szó volt a készülő, 2023-tól életbe lépő Nemzeti Fejlesztési Stratégiáról, aminek az intézkedésein keresztül szintén jelentős — eszközvásárlási, feldolgozási — fejlesztési forrásokhoz juthatnak a fiatal gazdaként vagy elismert biogazdálkodóként pályázó méhészek. Jövő évtől egyébként a Nemzeti Fejlesztési Stratégia keretében érhetik el a méhészek azokat a támogatási formákat, amiket eddig az Országos Méhészeti Programban kínáltak.
A Partiumi Falugazdász Hálózat méhészeknek címzett krasznai szakmai rendezvényét a méhészeti felszereléseket gyártó és forgalmazó Königin Trade méhészetigép- és eszközbemutatója zárta. SZFÚ