Az anyukák gyakran vannak gondban, amikor eljön az átállás ideje, azaz bővül a baba étrendje: a tej mellett be kell vezetni a gyümölcsökkel, zoldségekkel való táplálást is. Ilyenkor mindenki szakértővé válik, akit csak megkérdez a kismama — mikor kell adni gyümölcspürét, hányszor egy nap stb., stb. —, ám tanácsosabb a gyermekorvosra hallgatni.

„Az nagy szó, ha egy gyereket nevel valaki. A gyerek elkezdi figyelni azt a felnőttet,... bízhat-e benne, igaz ember-e vajon? S ha olyan, amilyennek remélte, egyszeriben úgy érzi, megtalált valakit, akit már régen keresett” — mondta Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író. Az idézet is legalább olyan csodálatos, mint az a pillanat, amikor egy nő anyává válik, ám a kezdetben hatalmas és felhőtlen örömet, boldogságot egy idő után felváltja az aggodalom és a bizonytalanság, hisz egy édesanya annyi „jó tanácsot” hall a családtagoktól, ismerősöktől, hogy sokszor azt sem tudja, mitévő legyen, és mi a helyes. Az egyik legnagyobb problémát a csecsemő anyatejről való átállása jelenti a zöldség- és gyümölcsfélékre, majd a felnőttek által is jól ismert hétköznapi ételekre. „Mikor kezdjem el az átállást?Mit adjak először a gyerekemnek? Zöldséget még nem adhatok, hisz a szomszéd nem ajánlja, akkor most mi legyen?” — ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják a kismamákat, melyekre dr. Gabriela Bălaj szatmári gyermekorvos megpróbált válaszolni és hasznos tanácsokkal ellátni az anyukákat az átállással kapcsolatban.

A szakember szerint a gyerekek szilárd ételre való átszoktatása viszonylag lassú folyamat, ahol fokozatosan kell növelni az adagot, majd elérni, hogy a kicsik egyik etetéséből teljesen kimaradjon a tej. Egyszerre csak egyféle új ételt ajánlatos bevezetni, ezeket kezdetben félig szilárd állapotban, teljes egészében átpasszírozva érdemes a gyereknek adni, majd amikor előbújnak az első fogak, elég, ha a szülő villával töri meg az eledelt. Fontos, hogy az anyuka semmiképpen se erőltesse a babát, hogy elfogadja az új ízeket, akkor sincs gond, ha nem mutat érdeklődést az evés iránt, mert előbb-utóbb úgyis megtörténik majd az átállás. Két hónapos korukban — délelőtt tíz óra után — 2,5 ml frissen facsart gyümölcslevet is adhatnak a szülők a csöppségeknek, majd folyamatosan növelhetik az adagot, egészen addig, amíg el nem érik a 30-40 ml-t. A doktornő azt tanácsolja, hogy főleg barackból és narancsból készüljön a gyümölcslé, de nem árt, ha hozzákevernek egy kis sárgarépát is, majd kihangsúlyozta, hogy ezeket semmiképpen sem szabad közvetlenül szoptatás előtt vagy után a babának adni. Amikor a gyerek betöltötte a négy hónapot, a déli órákban már egy kis zöldséglevest is kaphat, ami egy-egy répát és burgonyát, petrezselymet, céklát és átpasszírozott rizst is tartalmazhat. Egy hónappal később már gyenge főtt csirkehúst is ehet a baba, amit érdemes különböző zöldségekkel összekeverni, majd hat hónapos korától jöhet a növendékmarha-, pulyka- és borjúhús is. Ezt követően a kicsi már főtt tojást is kaphat, amit tíz percig keményre kell főznie az anyukának, de fontos, hogy csak a sárgáját adja oda gyermekének, amit hetente három alkalommal akár a különböző zöldségkeverékekkel is elfogyaszthat a pici.

Só nélkül, 1-2 éves korig

Hat hónap után a baba csak két alkalommal kap majd tejet — az első és az utolsó etetésnél —, és innentől már a kekszet is ajánlja a szakértő, amit mindenképpen érdemes összekeverni egy kis gyümölccsel — főleg almával, banánnal —, de a kekszet akár tehéntúróval is fogyaszthatja a csemete. Hét hónapos korától az anyukák beiktathatják gyermekük étrendjébe a csirkemájat, spenótot, majd a fogak megjelenésével jöhetnek az olyan ételek, amelyeket a baba jól meg tud rágni. Bălaj doktornő szigorúan ellenzi a hozzá járó szülőknek, hogy egy-két éves korig sót tegyenek a babák ételébe — szerinte elég az a sómennyiség, amit a zöldségek, különböző tejtermékek tartalmaznak —, továbbá tilos egyéves korig tojásfehérjével etetni az apróságot, de a szakember szerint az első években a málna, eper, szeder és a kivi is a tiltott gyümölcsök közé tartozik a baba számára. Tanácsos kihagyni a mézet is — egyéves korig mindenképp — a gyerekek ételéből, hisz ez a fajta édesség tartalmazhatja a botulizmus kórokozóját, amivel a csöppség immunrendszere még nem bír megbirkózni. Dr. Gabriela Bălaj azt ajánlja a szülőknek, hogy hároméves korig ne adjanak sertés- és juhhúst a csöppségeknek, de az első években nem árt kihagyni a szalonnát, a különböző felvágottakat, gyorsételeket, csokoládét és a bolti üdítőket sem a kicsik étrendjéből.

Botos István