Pénteken (Szent András napján) a kereszténység felvételét, szombaton (Románia hivatalos nemzeti ünnepén) a „Nagy Egyesülés” centenáriumát — Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját — ünnepli az ország.

Az ország védőszentjeként tisztelt Szent András napját 2012-ben nyilvánította hivatalos munkaszüneti nappá a parlament. Ezen a napon zarándokok ezrei keresik fel a Konstanca (Constanta) megyei Ion Corvin község határában azt a kolostort, amelyet „Szent András barlangja”, az apostol állítólagos szálláshelye mellett építettek. A román ortodoxok ugyanis úgy tartják, hogy az apostolok szétválása után — az evangéliumot Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdető — András egy ideig Dobrudzsában élt egy barlangban, majd a Dunán átkelve folytatta evangelizációs küldetését.

A dák-római folytonosságot hirdető, Romániában hivatalossá vált eredetelmélet szerint a románok a térséget az ókorban benépesítő dákok, valamint a provinciát több mint másfél évszázadig megszálló rómaiak leszármazottai, a román nép pedig a keresztény tanok elterjedésének időszakában alakult ki. A román történelemkönyvek szerint a román nép eleve „keresztényként született”, és kétezer éve él a — Dunától északra fekvő — jelenlegi területén.

A kerek évfordulóra való tekintettel szombaton minden korábbinál nagyobb szabású katonai parádéval ünneplik Romániában az 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját, amelynek résztvevői kimondták Erdély egyesülését a Román Királysággal.

December 1-je 1990 óta Románia nemzeti ünnepe.

MTI