Az UNITER-díjak Románia legfontosabb színházi elismerései, amelyeket a Román Országos Színházi Szövetség (UNITER) évente gála keretében oszt ki.

Az idei, sorjában XXXIII. gála május végén lesz a craiovai Marin Sorescu Nemzeti Színházban — a színházi szövetség igazgatótanácsa hétfőn döntött arról, hogy a beérkezett javaslatok közül mely előadásokat, színészeket, rendezőket jelöl a különböző kategóriákban, s akik közül kiválasztják majd a díjazottat.

Az Északi Színház Harag György Társulatának III. Richárd előadása három kiemelten fontos katregóriában is UNITER-díj jelölést kapott:
* Nagy Csongort, az előadás főszereplőjét a Legjobb férfi főszereplő kategóriában jelölték díjra
*  az előadás rendezőjét, Albu Istvánt a legjobb rendezésért járó Lucian Pintilie-díjra jelölték
* magát a III. Richárdot pedig  A legjobb előadás kategóriában jelölték UNITER-díjra.

“Mindenképp jól eső érzés a jelölés, és nem is egy, hanem három! Már maga a jelölés óriási elismerés minden alkotónak. Az előadás létrehozásán rengetegen rengeteget dolgoztak, mert Albu István rendezői koncepciója alapján egy klasszikus királydrámát kellett összehozni a 70-es évek rockzenéjével. A színészi játék mellett pedig nagy hangsúlyt kap a zene, kollégáim pedig zenekarként is kitűnően helytállnak. Jó érezni azt a támogatást és hozzáállást a játszótársak részéről! Ezt a jó érzést kívánom minden színházi alkotónak!” – mondta a jelölés kapcsán Nagy Csongor Zsolt, az előadás főszereplője.

“Az UNITER-díj olyan rangú elismerés, amelynek esetében már a jelölés maga is jelentős megtiszteltetésnek számít, idén pedig a díjra jelölt produkciók közül a III. Richárd a második legtöbb jelöléssel rendelkező előadás. Rangos elismerés ez, nem csak a jelölteknek, hanem mindenkinek, aki az előadás létrehozásán dolgozott, nem utolsó sorban azért is, mert évtizedes küzdelem eredménye, hogy a meglehetősen Bukarest-központú romániai szakma is észrevegye a munkánkat. Sokat dolgoztunk ezen, és sok partnerünket is köszönet illeti, ez esetben mindenekelőtt színházunk román társulatát, akikkel közös miniévadokat indítottunk, amelyekre a romániai színházi szakma képviselőit, köztük az UNITER-válogatókat is meghívjuk. De ugyanezt a célt szolgálta a MASZÍN Magyar Színházi Szövetség többi tagszínházával közösen létrehozott bukaresti fesztiválunk is: hogy lássanak és meglássanak bennünket, észrevegyék értékeinket. Mi jelölések és díjak nélkül is tudatában vagyunk, milyen kiváló színészeink, produkcióink, vendég- és házirendezőink vannak, de a visszajelzésre minden társulatnak szüksége van. És arra is, hogy Szatmár jóhírét vihessük el a legkülönbözőbb színházi fórumokra, a város kulturális követeiként. Ezért is hatalmas öröm, hogy az a kitartó szakmai építkezés, amit folytatunk, kezd láthatóvá válni a távolabbi szemlélők számára is. Nagyon örülök, hogy két kiváló egyéni művészi teljesítményt jelöltek a válogatók, de emellett az is külön öröm számomra, hogy az előadás egészét, mint kollektív teljesítményt is jelölésre méltónak találták. Társulatvezetőként mindez nagy büszkeséggel tölt el - és reménnyel is, természetesen.” - mondja Bessenyei Gedő István társulatigazgató.

III. Richárd - Shakespeare-átirat a szatmári színpadon

A klasszikus drámairodalom remekművét – Shakespeare „legvéresebb” királydrámáját – a gyergyószentmiklósi Albu István, a gyergyói Figura Stúdió Színház igazgatója állította színpadra, akivel a Woyzeck rendezőjeként már megismerkedhettek a szatmári nézők.

William Shakespeare drámájának színrevitelével a társulat célja, hogy egy történelmi klasszikust kínáljon a repertoárban, az egyetemes színházi kultúra egyik alapkövét, egyik legtöbbet játszott és idézett remekművét mutassa be - ugyanakkor mindezt egy kortárs ízlésű, a történelmi közelmúltra a rock- és popkultúra jól felismerhető referenciáival is folyton visszautaló, markánsan a mának és napjaink nézőinek címzett előadás által tegye.

Shakespeare-mű utoljára 2017-ben volt látható a szatmári színpadon: a Bocsárdi László által rendezett Tévedések vígjátéka - akkor is új fordításban (Benedek Zsolt átiratában), azelőtt pedig a Keresztes Attila rendezte Szentivánéji álmot láthatta a szatmári közönség, 2012-ben.

Két komédia után tehát ezúttal egy tragédiát vett műsorára a társulat - az előadás azonban mégsem mentes a shakespeare-i és kortárs humortól sem, a sajátos rendezői koncepciónak és a számos ponton átdolgozott szövegváltozatnak hála. Az előadás szövegkönyvének alapját Vecsei H. Miklós (újra)fordítása képezi, amelyet Vas István közismert, klasszicizálóbb fordításának részleteivel és saját szövegekkel egészítettek ki az alkotók, a shakespeare-i világ klasszikus, költői dimenzióját nyelvezetében és formájában is kortárs színpadi adaptációba emelve át, nem ritkán humorral fűszerezve a tragédia komor világát.
A III. Richárd egy évek óta folyamatban lévő, több produkciót magába foglaló „rendezői program” legújabb része. A drámai cselekménybe beépített élőzene különleges előadásélményt, valódi koncert-show-t kínál a nézők számára. Ez alkalommal a ‘70-es évek világhírű amerikai rock-slágerei csendülnek fel a színpadon és az együttes frontembere válik a véreskezű III. Richárd éneklő alteregójává.

A York-család kormányzása alatt Angliába visszatérni látszanak a boldog békeidők. A rózsák háborúja emléknek tűnik már csupán, amit megszépít az idő múlása. IV. Edward király váratlan halála azonban megtöri a látszólagos idillt: testvére, Richárd, Anglia trónjára tör. Politikai éleslátásának köszönhetően markában tartja szövetségeseit és riválisait egyaránt. Nem retten vissza a testvérgyilkosságtól, sőt, ártatlan gyermekek (saját unokaöccsei) vérének kioltásától sem, ha azok veszélyeztetik hatalmát. Egy páratlan zsarnok felemelkedésének és bukásának lehetünk tanúi, akinek torz alakja árnyékba borította a középkori Anglia történelmét.

Shakespeare alkotói zsenijének eme örökérvényű lenyomata az idővel nemhogy kopna, sajnos időről időre egyre aktuálisabb mindaz, amit az egyetemes dráma- és színháztörténelem halhatatlan óriása a hatalom és zsarnokság működéséről, az emberi kegyetlenség és sérülékenység örök dialektikájáról, végső soron magáról az emberről tanít nekünk…

Az előadás szereplői: Nagy Csongor Zsolt, Rappert-Vencz Stella, Diószegi Attila, Moldován Blanka, Budizsa Evelyn, Nagy Orbán, Gaál Gyula, Frumen Gergő, Erdei Máté, Poszet Nándor, Péter Attila Zsolt, Varga Sándor, Szabó János Szilárd, Sosovicza Anna, Jankó-Szép Tamás m.v., Orbán Zsolt, Bodea Gál Tibor, Bándi Johanna, Bogár Barbara, Keresztes Ágnes

Az előadás díszlet- és jelmeztervezője Márton Erika m.v., dramaturgja Bessenyei Gedő István, zenei vezetője Bakk-Dávid László, koreográfusa Szabó Franciska volt. A rendezőasszisztens és a dramaturg munkatársa Balogh Ádám volt, a produkció létrejöttében ügyelőként Szabó Ritta, súgóként Varga Katalin vett részt.

Zenél a Harag György Társulat színészzenekara: Nagy Csongor Zsolt (ének, basszusgitár), Budizsa Evelyn (ének, hegedű), Péter Attila Zsolt (szólógitár), Erdei Máté (basszusgitár), Orbán Zsolt (dobok), Moldován Blanka (billentyűk, ének), Rappert-Vencz Stella (billentyűk, ének), Szabó János Szilárd (szaxofon, dobok), Bodea Gál Tibor (trombita).

Összeállította:
Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!