Szatmár megyében három év alatt tíz, nyugati alapokra épülő mezőgazdasági szövetkezet fog megalakulni, hogy a kisgazdák számára is lehetőség nyíljon a pályázásra — tájékoztatta szerkesztőségünket Tóga István, az Egis Romania területi tanácsadója.

Ez év februárjában elindult egy országos program, amit a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium támogat a 2-es intézkedés részeként — tájékoztatta lapunkat Tóga István. Az AGRICOOP program célja, hogy szaktanácsadást biztosítsanak a mezőgazdászoknak arról, hogyan lehet szövetkezetet bejegyeztetni a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Három éven belül országos szinten háromszázötven jól működő mezőgazdasági szövetkezetet kell létrehozni a nyugati modellek mintájára. Sokan ódzkodnak a szövetkezetektől, attól félnek ugyanis, hogy ezek is úgy működnek majd, hogy többen szolgálnak ki egy szűk réteget. Itt éppen fordítva lesz: összefogással, együtt gondolkodással és egy irányba haladással kimondottan a társulási tagok élvezik az előnyöket, mutatott rá Tóga.

Szatmár és Bihar megyében három év alatt tizenhét működő szövetkezetet terveznek létrehozni. A társulás egyik előnye, hogy a kis- és közepes mezőgazdasági vállalkozások megalakulása nem kerül semmibe. Leülnek, elmondják a lehetőségeket, keresik a megoldásokat, összeállítják a létező mezőgazdasági tevékenységükre alkalmas alapító okiratokat, és bejegyeztetik a céget. Minden gazda aláír egy három évre szóló tanácsadási szerződést az Egis Románia részvénytársasággal. A tanácsadás ingyenes. Ha országos szinten létrejön a háromszázötven működő mezőgazdasági társulás, akkor el lehet képzelni, hogy azok milyen nagy mennyiségű terméket hoznak majd létre. A nagy kereskedelmi láncok tárgyalásban vannak az Egisszel piackutatásban, tapasztalatcserében stb. Azoknak a gazdáknak, akik hajlandók társulni, lehetőségük lesz elmenni olyan gazdaságokba, amelyek éppen a társulási forma eredményeként váltak nemcsak önfenntartóvá, hanem gazdaságossá is. Kolozs megyében már működik két nagyon eredményes társulás: az egyik zöldségtermesztéssel és -feldolgozással, a másik állattartással foglalkozik. Tóga véleménye szerint nem biztos, hogy ez a szervezési forma az egyetlen, de az egyik legjobb lehetősége a kisgazdaságok fennmaradásának. Az a cél, hogy a megalakult szövetkezetek egy jól megadott rendszer szerint működjenek.

Tóga hangsúlyozta: nagyon fontos a mentalitásváltás. Nálunk még mindig az egyéni gazdálkodást helyezik előtérbe a legtöbben, nem igazán próbálkoznak együtt gondolkodni, együtt tervezni, együtt megtalálni a piacot, elérni azt, hogy a terméket ne szállítsa mindenki külön-külön, hanem egy kamionnal közösen juttassák célba. A túléléshez a gazdának ma — ha nem is számolja fel a napidíját — egy személyben kell termelőnek, marketingszakembernek, szállítónak, eladónak stb. lennie. A mezőgazdásznak az a dolga, hogy termeljen. A szövetkezet gondoskodik majd arról, hogy piacot találjanak. Ma már ahhoz, hogy egy mezőgazdász tárgyalóképes legyen, mennyiséget kell biztosítson. Nincs olyan kisgazda, aki hosszú távú szerződést tud kötni egy üzletlánccal, mert az üzletláncnak mennyiségre van szüksége, ami folyamatosan érkezik.

Szatmár és Bihar megyében három év alatt tizenhét szövetkezetet kell létrehozni, jelen pillanatban a tizedik van bejegyzés alatt — emelte ki Tóga István. Ahhoz, hogy egy szövetkezet megalakuljon, szükség van egy helyi kezdeményezőre, aki maga köré gyűjti a gazdákat. Előbb-utóbb mindenki rá fog majd döbbenni, hogy közösen jobb eredményeket érnek el. Most sokan nem értik, mi az oka annak, hogy az importtermékeket olyan olcsón meg lehet vásárolni. Ennek az egyetlen magyarázata az, hogy például Hollandiában a gazdák száznégy százaléka bejegyzett szövetkezeti tag. Azért több mint száz százalék, mert egy gazda lehet több szövetkezetnek is a tagja. A szövetkezetben megoszlanak a költségek, nagy mennyiségben tudnak szerződni stb. Tudni kell, hogy minél nagyobb mennyiségben vásárolnak vetőmagokat, vegyszereket vagy bármit, annál nagyobb a kedvezmény. Nálunk mindenki külön vásárol kis mennyiségben. Egy húsz-harminc hektáron gazdálkodó gazda sosem fog támogatást kapni távirányítással működő munkagépre. Ha tízen társulnak, és van ezer-ezerötszáz hektár földjük, akkor már lehet vásárolni pályázati úton egy költséghatékony gépet. Minden mezőgazdasági költség belemegy a mezőgazdasági termék árába. A sok külön-külön történő szállítással csak a benzinkutakat gazdagítják ahelyett, hogy egy kamionnal egyszerre szállítanák el a termékeket.

Tóga ismertette, hogy ez év januárjában megváltozott az 566-os törvény, ami a mezőgazdasági szövetkezetek működését szabályozza. Romániában a bejegyzett, működő mezőgazdasági szövetkezetek száma nagyon alacsony. A törvénymódosítással olyan változásokat hoztak, hogy a szövetkezetek öt évig nem fizetnek profitadót. Az egyetlen kikötés az, hogy a megtermelt, eladásra szánt mezőgazdasági termék ötven százalékát a szövetkezeten belül kell értékesíteni. A tagok öt évig nem fizetnek területadót a helyi önkormányzatoknál azokért a területekért, amelyeken a társulás fejt ki tevékenységet. Újdonság az is, hogy ha a gazda használatba ad egy ingatlant a szövetkezetnek, öt évig nem fizet épületadót. Az elkövetkező periódusban nagyobb támogatásokat kapnak a szövetkezetek. Külön intézkedéseket dolgoznak ki a szövetkezetek számára, hogy azok ne versengjenek a nagy mezőgazdasági vállalatokkal. Eddig is voltak támogatások, ugyanis a pályázatoknál, amelyeken száz pontot lehetett gyűjteni, huszonöt pontot kapott az, aki valamilyen társulási forma tagja volt. Éppen emiatt alakítottak sokan társulást, de azok nem működtek. Jelenleg országos szinten körülbelül kétezer szövetkezet van bejegyezve, de ezek közül kevesebb mint száz végez mezőgazdasági tevékenységeket.

Szatmár megyében inkább a zöldség- és gyümölcstermesztők társulnak, van egy erdei gyümölcsökkel foglalkozó szövetkezet is — tette hozzá Tóga.

(Bővebb információk a www.agricoop.ro oldalon.)

Elek György