A Német Demokrata Fórum (NDF) Szatmár megyei szervezete megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli idén. A jubileum alkalmából Stefan Kaiser és Schupler Tibor alapító tagok emlékeznek vissza a kezdetekre, az eltelt három évtized történéseire, az elért eredményekre.

„Az 1989-es decemberi eseményeket követően megalakult az RMDSZ Szatmár megyei szervezete, s ezt követően Bura László felhívta a figyelmemet arra, hogy a német közösség is alakítsa meg az érdekvédelmi szervezetét” — emlékszik vissza a három évtizeddel ezelőtt történtekre Schupler Tibor, a német közösség akkori lelkipásztora. Elmondta, hogy ezt megbeszélte az akkori egyháztanáccsal, majd kihirdette a templomban, hogy azok, akiket érdekel a német érdekvédelmi szervezet megalakítása, mise után menjenek el a plébános székesegyházi plébánián lévő lakására. A nem hivatalos alakuló ülés Schupler Tibor kápláni szobájában volt 1990. január elején. Megtelt a lakás lelkes emberekkel, ahol elhatározták, hogy később összehívnak egy hivatalos alakuló ülést. Mivel a katolikus egyházban a papok nem vállalhatnak direkt szerepet a politikában, Schupler atya nem vett részt a hivatalos alakuló ülésen.

Stefan Kaiser hozzátette, hogy már a nem hivatalos alakuló ülésen elkezdődött a tagság regisztrálása, s a tagok száma gyorsan növekedett. A hivatalos alakuló ülés az Al. Ioan Cuza utcában lévő városi kultúrotthonban volt, amelyen több száz ember volt jelen. Ekkor választották meg a megalakult Német Demokrata Fórum vezetőségét. A többség úgy gondolta, hogy Vendelin Fuhrmann legyen az elnök, aki már nyugdíjas pap volt, és vállalhatott politikai szerepet. Az újonnan alakult párt a közigazgatási palotában kapott irodát. Később az RMDSZ-szel együtt kapta meg a Mihai Viteazul utcában lévő épületet, ami jelenleg az RMDSZ székháza, ugyanis a Német Demokrata Fórum a Horea utcában kapott saját székházat, s itt működik jelenleg is. Stefan Kaiser elindította a procedúrát, hogy az NDF jogi személyiséget kapjon. Február 13-tól a szervezet jogi személyként tevékenykedett, talán elsőként az országban. Az elnök mellett a szakterületeknek is voltak vezetőik. Az NDF már az első választásokon önálló pártként szerepelt. Polgármesterei és tanácsosai voltak, és részt vett a közéletben. Hamar elkezdődött a gazdasági fejlesztés. Alapítványt hoztak létre, támogatásokat nyújtottak a mezőgazdasággal foglalkozóknak, a kisiparosoknak. Kaiser a Johann Ettinger Német Líceum létrehozását tartja a legnagyobb sikernek. 1989 előtt is működött a megye több településén is óvoda, elemi és általános iskola, különálló német iskola viszont nem volt. Többéves munka és nagyon sok hazai és külföldi támogatás eredménye, hogy sikerült központosítani a szétszórt német oktatást. Az NDF nagy hangsúlyt helyezett a hagyományőrzésre és a kulturális élet fellendítésére. Szinte valamennyi svábok lakta településen alakult fúvószenekar, néptánccsoport és kórus.

A változások után nagy segítséget jelentett a Németországból érkezett támogatás az egészségügynek, az oktatásnak és a vállalkozói szférának.

Schupler kiemelte, hogy a szatmári sváb közösség megmaradása három oszlopon áll — egyház, iskola és politikai érdekképviselet. Nagyon fontos, hogy ez a három szervezet egységet hozzon létre. A terveket, a döntéseket és a végrehajtásokat is egységesen kell meghozni ahhoz, hogy eredményeket érhessenek el. Schupler atya huszonhat évig állt a német egyházközösség élén. Sok öröm és üröm is volt ebben a munkában. Mivel a németek kivándorlása hamarabb elkezdődött, mint a magyaroké vagy akár a románoké, a német egyházközösség három-négy évente kicserélődött, újak és újak jöttek, mert sokszor ugródeszkát jelentett a német közösségben való részvétel. Miután lecsengett (valamilyen módon lelassult) a kivándorlás, stabilizálódott a közösség is. Ahogy az iskolának sikerült önállósodnia, saját arculatot, saját jellegzetességeket, karaktert, identitást kialakítania, ez folyamatos hatást gyakorolt a közösségekre is. Megnövekedett a templomba járók száma, megalakult a kórus, igyekeztek minden eseményen jelen lenni és továbbvinni a hagyományokat. A polgári és az egyházi élet az utóbbi harminc év során egy sínen haladt.

Kaiser hangsúlyozta: az NDF tagjai római katolikusok, akik a Kálvária-templom német közösségéhez tartoznak.

Schupler atya rávilágított, hogy az NDF állandó kapcsolatot tart a kivándorolt svábokkal. Németországban tudják, hogy a szatmári svábok onnan származnak, elég sokan közülük oda vándorolnak vissza. Helmut Berner szervezetbe tömörítette a visszatelepedett szatmári svábokat, és sokat segítenek azoknak, akik itt élnek. A kapcsolatnak nemcsak kulturális téren van hozama, hanem gazdasági téren is, ami nem csupán a svábokat segíti, hanem mindazokat, akik együtt élnek a svábokkal. Erre a célra a német kormány négymillió eurót különített el azzal a céllal, hogy az itteni vállalkozásokat segítse. Ezt a munkát végzi Josef Hölczli.

Kaiser úgy látja, hogy nagyon színes a paletta, amin harminc év alatt a Német Demokrata Fórum tevékenykedett, nem csak Szatmárnémetiben, hanem az egész megyében. A szatmárnémeti regionális fórum, ide tartozik Bihar, Szilágy és Máramaros megye is. Ez úgy épült fel, hogy már a kezdetekkor minden svábok lakta területen megalakították a helyi szervezeteket, ezekből alakult meg a megyei szervezet, s a négy megyei szervezetből alakult meg az észak-erdélyi szervezet, a regionálisakból pedig létrejött az országos szervezet.

Schupler kiemelte, hogy a szatmári svábok egyik fájó sebe a deportálás. Ez egy sokáig elhallgatott téma volt, az utóbbi harminc év alatt a fórum és az egyház sokat tett a deportálás történetének a megismertetéséért, valamint a hősök és az áldozatok megbecsüléséért. Rendszeresen szerveznek megemlékezéseket, hogy megadják a lelki elégtételt.

Február 8-án, szombaton Szatmárnémetiben egész napos programsorozattal emlékeznek a deportálás hetvenötödik évfordulójára.

Elek György