Az évfordulós rendezvény 4 órakor kezdődik az egykori közfürdő, a Zöld ház dísztermében, ahol Békéssy Erzsébet, a szatmárnémeti Élet Fája Környezetvédelmi és Humanitárius Egyesület elnöke román nyelven, Elek György, a Szamos folyóirat főszerkesztője magyar nyelven köszönti a résztvevőket.
Beszédet mond Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere, majd levetítik dr. Bura Lászlónak a Kiss Gedeon-szobor avatásán elhangzott beszédét.
Som Vili: Verses nekrológ Kiss Gedeon halálára című versét Loga Szilárd, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákja mondja el.
A Zöld-ház előcsarnokában kiállítás nyílik Tillinger István festményeiből, fotókiállítás, ami Belecciu Costel fotográfus, az Élet Fája Egyesület önkéntese segítségével készült, valamint az Aurel Popp Képzőművészeti Líceum diákjainak — mindannyian Lepedus Ildikó képzőművész-tanár tanítványai — rajzaiból. Hegedűn játszik Lepedus Rózsa Mária, az Aurel Popp Művészeti Líceum diákja.
Ezt követően a résztvevők a Zöld ház elé vonulnak és megkoszorúzzák Kiss Gedeon szobrát. A koszorúzás után, a Zöld ház mellett egy parcellában elültetnek egy tulipánfát Kiss Gedeonnak, a „fák ezredesének” emlékére, végül leplezik a hármas évforduló emlékére készített márványtáblát. A tulipánfát és a márványtáblát Kovács Sándor református lelkipásztor áldja meg.
Gida bácsi, ahogyan Kiss Gedeont nevezték, fontos fejlesztéseket valósított meg Szatmáron az 1800-as évek második felében. Többek között megterveztette és kialakította a sétateret és a Kossuth-kertet, ahol korábban mocsaras terület volt. Mivel számtalan fát ültettetett a városban, az utókor a fák ezredesének kiáltotta ki. Kiss Gedeon 1849-től városi főjegyző, majd 1872-től főkapitány lett, és ezt a tisztet haláláig, 1898-ig viselte. A közügyek terén szerzett érdemeiért 1896-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.
Hírszerkesztő