A kis területen működő gazdaságok közül egyre több megy csődbe, mivel az olcsóbb, de a szemnek jobban megfelelő, külföldről behozott termékek iránt sokkal nagyobb a kereslet.

Közel harminc évvel a rendszerváltás után még mindig nem állt talpra a román mezőgazdaság, nagyon sok területen visszalépés tapasztalható a fejlődésben, aminek az egyik oka, hogy a legtöbb mezőgazdásznál még mindig nem történt meg a szemléletváltás, a másik ok pedig, hogy az Európai Unió nem arra törekszik, hogy segítse felzárkózni a román gazdákat, hanem az a cél, hogy a külföldről behozott termékeket vásárolják a fogyasztók. Nálunk egyre komolyabb gond a munkaerőhiány, nincs hosszú távú stratégia, hiányzik a pénz és a szaktudás, emiatt kerülnek a hazai mezőgazdasági termelők egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe. Ha végigmegyünk az élelmiszerpiacokon, azt tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a hazai termék.

Kerekes Emma szatmárnémeti kistermelő elmondta, hogy nem lehet napszámosokat találni, s az időjárás sem igazán kedvező. Eddig sem a legmagasabban képzett személyek dolgoztak a mezőgazdaságban, ma már a betakarításhoz sem lehet találni embert. Varga Nándor kistermelő szerint mindez az állam rossz szociális politikájának a következménye, ugyanis elég vastag réteget úgy támogat az állam, hogy azok munka nélkül is megélnek. Amikor nem csak a szakemberhiány jelentkezik, hanem napszámosokat se lehet kapni, akkor nem lehet minőség és mennyiség szempontjából is jól teljesíteni. Ez az oka annak, hogy az élelmiszerpiacokról eltűnik a hazai termék, a boltok polcain importtermékek vannak, amelyek minőségéről lehet vitatkozni, de hiányoznak azok a minőségi termékek, amelyek ezeket a vitatható minőségű árukat kiszorítanák a piacokról.

Hanyák István kilenc év után készül abbahagyni a termelést. Hitt abban, hogy sokat segítenek majd a támogatások. Szülei egykoron támogatások nélkül is megéltek a mezőgazdaságból sokkal kevesebb földdel; ő azt remélte, hogy támogatásokkal nem lesznek gondok. Végül lettek. Hol a termés volt kevés, hol az árak voltak alacsonyak, az utóbbi években a vásárló hiányzott, mert egyre többen vannak azok, akik a bevásárlóközpontokban lévő termékeket választják. Belátta, hogy hiába igyekszik ő jó minőségű árut termeszteni, a vásárlók azt nem értékelik. Pénzhiány miatt elmaradt a fejlesztés. Mindig olyan pályázati kiírások voltak, k neki nem volt szüksége. A fóliasátrat üvegsátorra kellett volna cserélni, erre viszont nem volt pénz. Volt kiírás paradicsomtermesztésre, de paradicsomból nincs hiány, olyan áru megtermesztésére, amire van igény a piacokon, nem lehet pályázni. Észre kell venni, hogy megváltoztak a vásárlási szokások: a vásárlók nem azt nézik, hogy ki hol termesztette a zöldséget vagy a gyümölcsöt, hanem azt, hogy az a szemnek és a zsebnek megfeleljen. A hatóságoknak jobban oda kellene figyelniük arra, hogy az importtermékek mennyire vegyszerezettek és génmódosítottak. Lehet, hogy a behozott áruk látványra és árban megfelelnek, de az egészségre károsak.

Az élelmiszerpiacokon egyre kisebb a forgalom, de ez nem a termelők hibája, hanem az EU-s gazdaságpolitika következménye, és az emberek mentalitásán múlik.

Elek György