Közel százan gyűltek össze a Várdomb utcai  Talmud Tora imaházban szerda este, pontosabban napszálltakor, hogy részt vegyenek a fény és az öröm ünnepének kezdetén. 

A nyolcnapos Hanuka az egyik legnagyobb zsidó ünnep, amelyen a hívők a jeruzsálemi templom újbóli felszentelésére emlékeznek, minden este egy–egy gyertyát gyújtva meg a hanukiában, az ünnepi gyertyatartóban. A hanukai menórának (gyertyatartónak) kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és - középen - egy „szolga” (sámesz); e „szolga” segítségével gyújtják meg a nyolc gyertyát vagy mécsest, minden este egyel többet, az ünnep végén pedig mind a nyolc láng ég, így szimbolizálva, hogy az olaj kitartott nyolc napig.

Az ünnep ugyanis a Makkabeusoknak a szíriai görögök feletti győzelmére (i. e. 165.), a jeruzsálemi szentély megtisztítására és újraavatására, valamint a visszaszerzett templomban nyolc napon át égő mécses csodájára emlékezik és azon zsidó ünnepek közé tartozik, amelyek nem a Tórán alapulnak, s abban egyedi, hogy egy hadi eseményt örökít meg a nép emlékezetében — egy olyan győzelmet, amellyel a vallási és kulturális örökségüket védték meg az elnyomókkal szemben. 

A Hanuka újjáavatást jelent és az ünnep szimbólumai és szokásai arra emlékeztetik az ünneplőket, hogy ne térjenek el a hitüktől, hanem évente újítsák meg azt. Az ünnep eredetét és jelentőségét Beşa Adrian, a hitközség elnöke ismertette, kívánva: Hanuka csodája világítsa be a szíveket. 
Az ünnepi gondolatok után — hiszen a Hanuka az öröm, a mulatozás és az éneklés ünnepe — pörgős dallamok és tánc kíséretében lobbant fel az udvaron álló menórán az első láng, megalapozva ezzel az ünnep további vidám hangulatát. 
Természetesen  a Share Tora és Talmud Tora épületei között álló szabadtéri menórában a következő napokban is meggyújtanak egy-egy gyertyát, január másodikáig.

Fánk, csokitallér és trenderli (pörgettyű)

S mivel az örömünnephez, a vallási és a fizikai szabadság, valamint a fény ünnepéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik a vendégeskedés, egymás meglátogatása és a közös örvendezés, mindezekhez méltóan és a hagyományoknak megfelelően olajban sült fánkkal, látkevel (olajban sült burgonyaérmékkel), csőrögével, és számtalan hagyományos zsidó finomsággal (melyeket két napon át készítettek az asszonyok a hitközség kóser konyhájában), valamint teával és édes forralt borral kínálták a jelenlévőket.

No és természetesen a számtalan kisgyermek legnagyobb örömére nem hiányoztak a csokoládétallérok és a pörgettyűk (trenderli vagy dreidel) sem az asztalról. Apró figyelmesség, gondolhatnánk, pedig mindkettőnek évezredes jelentése van: amikor a zsidók legyőzték a görögöket, és visszafoglalták Jeruzsálemet, szabadságuk és függetlenségük jeléül pénzt is vertek, amelyen a Szentélyben található menóra volt látható. 

A leggyakrabban fából készült trenderli mind a négy oldalán egy-egy héber betű áll, amelyek szavaknak felelnek meg, s ezeket összeolvasva a “Nész Gádol Hájá Sám”, azaz „nagy csoda történt ott” mondat pörög. 
Ha a játék komolyabb értelmét keressük, gondolhatunk a mindennapi élettel való párhuzamra, amelynek során a „pörgettyű” kinek-kinek a saját kezében van, mégis, az isteni akaratnak megfelelően történhetnek jó, és kevésbé jó dolgok. Hasonlóképp egy-egy rossz „dobás” után hirtelen minden jóra fordulhat, ahogyan a makkabeusok is csak egy korsó olajat találtak a görögök által lerombolt Szentélyben, ami viszont nyolc napig világított, majd később évszázadokon át, mind a mai napig.

Százéves tóraszekrény és feketetói vásáron talált kincsek

Az idei Hanuka annál is örömtelibb volt, mivel most készült el egy kisebb imádkozó-szoba, amelynek nem csak érdekessége, de értékes darabja a közel százéves tóraszekrény.

Mint Beşa hitközségi elnöktől megtudtuk, a különösen szépen faragott (s ilyen fajta Erdélyben már csak elvétve található) szekrényt nagyon rossz állapotban, nagyobb részt szinte teljesen elkorhadva, letört faragásokkal, hiányos díszítésekkel találták meg a nagykárolyi zsinagógában. „De még romjaiban is látszott  nem mindennapi szépsége, éppen ezért döntöttünk úgy: nem semmisítjük meg, hanem megpróbáljuk helyrehozni — ami aprólékos, idő- de még inkább türelemigényes munkával sikerült is.” — mondja. 

Nevetve teszi hozzá: köztudott, hogy a feketetói vásár „kincsesbánya”, azt azonban nem gondolta volna, hogy ő is kincsekre bukkan ott. „Pedig így volt. Itt van ez a négy fali gyertyatartó: az 1800-as évek derekáról–végéről és a Bánságból származnak. Eddig ennyit sikerült csak kideríteni a történetükről, viszont folytatjuk a „nyomozást”, hiszen fontos tudnunk, hol, milyen zsinagógából vagy imaházból  származnak, ki készítette őket. Akárcsak azt az 1935-ös datálású, kézzel festett tálat és kisebb tányért, amire szintén a feketetói vásárban bukkantam.” – részletezi.

Szabó Kinga Mária

SZÓLJON HOZZÁ FACEBOOKON!