Alig másfél hónap leforgása alatt már a második kenőpénzbotrány-bomba robbant a petei határátkelőnél, igaz, most nem a karanténköteles országokból érkezők felett szemet hunyó határrendészek, hanem a vám épületében működő oltóponttal, illetve az ott kiállított hamis oltási igazolásokkal kapcsolatban — s az sincs kizárva, hogy a két ügy nagyon is szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) tegnap rövid — és saját megfogalmazása szerint a sajtó részéről érkezett megkeresésekre válaszolva — közleményben tudatta, hogy nagyváradi területi ügyészei oltási igazolások hamisítása miatt Bihar és Szatmár megye 13 helyszínén tartanak házkutatásokat, köztisztviselőknél és egy közintézmény székhelyén (mint utóbb kiderült, ez a petei vám épületében működő oltópont volt). A koronavírus elleni védőoltási kampány keretében köztisztviselők által 2021 folyamán elkövetett korrupció és okirat-hamisítás gyanúja miatt indított büntetőügyben nyomoznak — tájékoztattak a DNA honlapján közzétett szűkszavú közleményben, hozzátéve, hogy további részletekkel később szolgálnak. A feltételezett bűncselekményeket köztisztviselők követték el a Covid-világjárványt kihasználva — állítja a DNA.

A nap folyamán aztán újabb és újabb, persze hivatalosan meg nem erősített, s épp ezért ki tudja, mennyire valós részletek kerültek napvilágra — a G4media.ro portál szerint a román hatóságok arra lettek figyelmesek, hogy a petei oltóponton kapott oltási igazolással rendelkezők közül sokan elkapták a koronavírus-fertőzést, és kórházba kerültek. A portál a nyomozáshoz közel álló forrásokra hivatkozva közölte: többen is elismerték, hogy oltás nélkül jutottak oltási bizonylathoz, s a gyanú szerint a petei oltóponton több mint 2000 oltási bizonylatot hamisítottak. Ha ez így van, akkor az oltáskampány kezdetétől számítva ez a legnagyobb hamisítási ügy Romániában — ha viszont utánaszámolunk kicsit, akkor rájövünk, hogy napi szinten és majdnem ipari mennyiségben gyárthatták ott a hamis igazolásokat, hiszen a petei oltópont május legvégén nyitotta meg kapuit, s az azóta eltelt időben naponta legalább 13–17 hamis igazolást kellett volna kiállítani, hogy kijöjjön az a kétezer fölötti szám. Aztán (szintén a nyomozáshoz közel álló forrásokra hivatkozva) szóba került egy, a Bihar Megyei Közegészségügyi Igazgatóságnál dolgozó asszisztensnő is, akinél a házkutatás során „elképesztő mennyiségű” készpénzt találtak — ám hogy a hölgynek mi köze a petei oltóponthoz, azt teljes homály fedi, ugyanis ott legjobb tudomásunk szerint nem teljesített szolgálatot semmilyen „idegenlégiós”.

Több országos sajtóorgánum, illetve hazai és külföldi hírügynökség is sietett pontosítani, de még inkább pontatlanítani, hogy az oltási központ „a Szatmár Megyei Tanács alárendeltségébe tartozik” — ezzel kapcsolatban Pataki Csaba tanácselnök sietett tisztázni: a megyei tanács csak a működéshez szükséges forrást biztosítja, amelyet aztán az egészségügyi minisztérium a közegészségügyi igazgatóságon keresztül egyenlít ki. „Megyei érdekeltségű oltópont, amelynek működéséhez előfinanszírozás kell, s hogy ez ne terhelje se Szatmárnémeti városát, se Pusztadaróc községet, úgy döntöttünk, a megyei tanács fedezi és biztosítja a — hangsúlyozom! — nem orvosi fogyóeszközöket. Ezen túl sem az oltóponthoz, sem az ott dolgozó egészségügyi személyzethez semmi közünk nincs” — mondta.

Egy biztos: a DNA nyomozása és a kihallgatások jelenleg is tartanak, s amíg az illetékes hatóság hivatalos közleményben nem közöl további információkat, addig csak feltételezések és találgatások szintjén lehet arról beszélni, mennyi igazolást hamisítottak az oltóponton, és mennyi pénzért.

Szabó Kinga Mária